Könyvorgia

Mindenki hallott már Eleanor Rooseveltről, Amerika talán leghíresebb First Ladyjéről, valamint a férjéről Franklin Delano Rooseveltről, aki kivezette az országot a Nagy Gazdasági Válságból és megállta a helyét a II. világháború zavaros időszakában is. A Roosevelt házaspár nagyon híres és befolyásos volt a maga idejében. Eleanor hűséges és odaadó társnak tűnt a világ szemében, aki támogatta a paralízissel küzdő férjét, nevelte a gyerekeit és csendesen próbálta megváltani a világot. Azonban nem sok szó esik arról, hogy az elnök szinte háremet tartott fent magának, annyi nője volt a felesége mellett, hogy szinte lehetetlen számon tartani az összes kalandját. De arról pláne nem mesélnek a történelem könyvek, hogy Amerika leghíresebb és legjobban imádott First Ladyje élethosszig tartó kapcsolatot ápolt egy nővel, Lorena Hickokkal, a kor tehetséges újságírójával, aki a majd két évtized hosszúságú elnöki ciklus alatt szinte végig bent lakott a Fehér Házban, kar nyújtásnyi távolságra a szer

Nem tudom miért, de megfogott ez a könyv a fülszöveg és a borító alapján, azonban olvasva egy picit csalódnom kellett benne, többet vártam ettől a történettől. Adva van egy ötvenes éveiben járó férfi, Nathan McCann, aki egy nem túl boldog, gyermektelen házasságban tengeti a napjait. Egyik reggel a szokásos helyre indul vadászni, ahol a kutyája egy csecsemőre bukkan. A férfi már-már azt hiszi, hogy a kisded megfagyott az erdő októberi hidegében, de a gyermek élni akarása erősebb az időjárás viszontagságainál. Nathan rögvest erős kötödést kezd érezni a gyermek iránt, szeretné örökbe fogadni és felnevelni. Annak ellenére, hogy tinédzser anyja eltaszította magától a gyermeket még vannak vérrokonai, akik a gondját viselik. Az ifjú Nathant a nagyanyja veszi szárnyai alá. 

Ez a kicsiny könyv igencsak fontos üzenetet hordoz, hiszen egy olyan világot tár fel az olvasók előtt, amiről a 21. századi ember azt gondolhatná, ilyenek már nem történhetnek meg. A történet Koreában játszódik, ahol Kim Dzsijong életét követhetjük végig a születésétől kezdve napjainkig. Dzsijong majdhogynem a kortársam, ugyan más generációhoz tartozunk, de tökéletesen át tudtam érezni életének legtöbb momentumát. Hiszen én is befejeztem már a tanulóéveimet és elkezdtem tevékenykedni a munka világában. Azzal a nagyon meghatározó különbséggel élem ez életemet, hogy nem sok esetben ért hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy nő vagyok. Koreában napjainkig ordítóan nagy különbség van nők és férfiak között.

Eljött ez az idő is, hogy képregényt olvassak. Kisebb koromban a képregény teljesen kimaradt az életemből, ami azért is furcsa, mert a húgom hatalmas Garfield rajongó volt. Mivel eddig nem nagyon olvastam képregényt ezzel a könyvvel jócskán kiléptem a komfort zónámból. De Stan Lee munkássága és az egész Marvel univerzuma annyira közel áll a szívemhez, hogy nagyon vártam már ezt a könyvet. Képregényről lévén szó nagyon gyorsan ment az olvasás - egy este volt az egész -, konkrétan nem bírtam letenni. Ez egy gyönyörűen kidolgozott könyv, ami csak küllemében hasonlít egy képregényre. Vékony, de nehéz darabról van szó, ezért csak otthoni olvasásra ajánlom. 

Mark Watney tehetséges mérnök, biológus és zseniális asztronauta. Mark Watney a 17. ember, aki a Marsra lépett és az első ember aki ott is halt meg. Vagy mégsem? Mit lehet tenni akkor, ha mindenki más a Földön halottnak hisz, a hírt pedig olyan gyorsan terjedt, mint a futótűz. Nincs elég élelme a következő küldetés megérkezésééig, nincs semmilyen kommunikációs csatorna, amin keresztül kapcsolatba tudna lépni a Földdel. De Mark mégis életben maradt, csak éppen erről senki sem tud. Történetünk egy nem túl távoli jövőben játszódik, amikor a marsi expedíció már nem csak álom, hanem valóság. Mark Watney a harmadik Ares küldetés egyik résztvevője, a küldetés sorozatnak a jövőbeni célja, hogy kiderítsék tud-e az ember hosszú távon a Marson élni. A legénység mind összesen 6 solt (Marsi nap) töltöttek el a vörös bolygón, amikor egy nem várt erősségű vihar miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a küldetést és visszatérni a Földre. Az űrhajó megközelítése közben olyan erősségű szélvihar vol