Könyvorgia

Baricco történeteivel először a filmvásznon találkoztam. Az első a  Selyem   volt, a film nem nyerte el maradéktalanul a tetszésemet, ezért nem is terveztem a könyv elolvasását. Baricco munkássága idén mégis felkeltette az érdeklődésemet. A Selyem, pedig megszerette velem a modern klasszikus író stílusát, hangját és történeteinek szikár lényegretörőségét. Nemrégiben fedeztem fel, hogy az egyik kedvenc filmem, Az Óceánjáró zongorista legendáját egy Baricco novella alapján készítették. Az író irdatlan zsenialitását tükrözi, hogy egy ennyire komplex, lélektani történetet bele tudott zsúfolni röpke 70 oldalba. 

Baricco Selymével először film formátumban találkoztam. A 2007-es film főszerepét Keira Knightley játszotta és nem nyerte el a tetszésemet, emiatt sokáig nem vettem kezembe a könyvet. Igazából a könyvecske rövidsége miatt billent át végül a mérleg nyelve, alig két óra alatt sikerült a végére érnem és meg kell mondanom sokkal jobb, mint arra a film alapján számítottam. A történet az 1800-as években játszódik, abban a korban, amikor a selyem az egyik legjobb befektetés Franciaországban. Főszereplőnk Hervé, katonából lett selyemhernyó kereskedő, ami megteremtette neki és felségének, Helenenek a jólétet és gazdagságot. Történetünk idejében a selyemhernyókat megtámadja egy fertőzés, ami miatt sorban pusztulnak el, ezzel veszélybe sodródik az ország selyemkészítése. Hervé az addig felfedezetlen Japánba merészkedik, hogy friss, fertőzetlen hernyókat hozzon haza. Abban az időben Japán szigorúan őrzött volt, senki idegen nem hatolhatott be az ország területére, ezért a hernyók sem fertőz...

Szégyenszemre bevallom, hogy a Gyilkosság az Orient expresszen az első regény, amit Agatha Christie-től olvastam. Valahogy az írónő életműve nálam teljesen kimaradt. Egyrészt mert nem vagyok kifejezetten krimi rajongó, másrészt a családomban senki sem forgatta a könyveit. Amikor kijött a regény legújabb filmfeldolgozása, ami elég jóra sikeredett, úgy gondoltam eljött az ideje, hogy megismerkedjek a történet papír alapú változatával is.  Így utólag komolyan nem is értem magam, miért vártam ennyi ideig ezzel a műfajjal és a műfaj legjelesebb képviselőjével. Nagyon élveztem az olvasást, Agatha Chrisrtie igazán furmányos és csavaros bűntettet eszelt ki az olvasóknak. 

Vannak könyvek, amiket el kell olvasni. El kell olvasni őket, annak ellenére, hogy nem kellemes, megnyugtató vagy szívmelengető olvasmányok. El kell olvasni őket, mert nagyon erős érzelmeket váltanak ki, gondolkodásra sarkallnak és olyan tartalmat adnak át az olvasónak, amit soha nem fog elfelejteni, mindig vele lesz élete során. Dmitry Glukhovsky könyvét hasonlóan tudnám jellemezni. A regény olvasása, a gördülékeny stílus ellenére, iszonyatosan nehéz volt számomra. Az író olyan töménytelen mennyiségű szarkazmust és társadalomkritikát zúdít a fejünkre, hogy csak fulladozunk a sorok között. A Text egy hátborzongató tanmese világunk romlottságáról. Mesél a drogról és annak minden veszélyéről, az alkoholról és a modern kütyüktől való függőségről. Egy olyan olvasmány, amit az ember egyszerűen nem tud egy ültő helyében elolvasni, meg-meg kell szakítania, hogy át tudja gondolni az olvasottakat, meg tudja emészteni a történteket.

Alice Walker: Bíborszín  Európa Kiadó Alice Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel! A történet főhőse, az afroamerikai gettó patriarchális, szexista szabályainak fogságában vergődő Celie a kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni. Az események sodrában azonban két szeretett nő hatására fokozatosan felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét nem kizárólag a túlvilágban, hanem esetleg a jelenben is érdemes megtalálni. Celine emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. Walker klasszikusa biztos iránytűt ad mindazok kezébe, akik úgy érzik, hogy reménytelennek tűnő helyzetükből nem találják a kiutat.  A mű 1987-ben Kedves Jóisten címen je...

Edward St Aubyn: Patrick Melrose: Nincs baj - Baj van - Van remény Jelenkor Kiadó A legfelsőbb körökhöz tartozó, mesés gazdagságban élő David Melrose kegyetlenül uralkodik boldogtalan feleségén és ötéves fián, Patricken. A szadista apa mellett felnövő fiúból heroinista lesz, aki a második kisregény elején apja hamvaiért indul New Yorkba. Patrick apja emlékével együtt függőségétől is megszabadul, majd maga is családot alapít. Edward St. Aubyn megmutatja a hanyatló brit arisztokrácia, a tökéletes dekadencia, erkölcstelenség, kapzsiság, sznobizmus és kegyetlenség világát.  A Patrick Melrose-regényfolyamot két kötetben adjuk közre. Az első három kisregényt (Nincs baj, Baj van, Van remény) augusztusban, az utolsó kettőt (Létszükséglet, Végül) pedig ősszel vehetik kezükbe magyarul az olvasók. Benedict Cumberbatch főszereplésével készült sorozat St. Aubyn művéből, ami az HBO-n látható. 

A június igencsak brutálisra sikeredett, könyves beszérzések terén. Illetve, ha már itt tartunk akkor az olvasmányok számát tekintve is brutális mennyiséget (természetesen magamhoz képest) sikerült elolvasnom. Szám szerűen 7 darabot. Összesen 20 könyvvel lettem gazdagabb a hónapban, amiből tíz darabot a Libri Könyvesboltok jóvoltából nyertem.

Április 16-a fontos nap mindannyiunk számára. Ezen a napon emlékezünk mindazokra, akik a náci haláltáborok valamelyikében veszítették el az életüket vagy túlélve, megnyomorított testtel és lélekkel kellett tovább élniük. Személy szerint hatalmas történelem rajongó vagyok, ezt a korszakot, pedig különösen szeretem. Ezért összegyűjtöttem néhány könyvet, eddigi olvasmányaimból és a jövendőbeliekből, amelyek ezt a borzalmas időszakot dolgozzák fel örökítik meg. Edith Eva Eger: A döntés  Libri Kiadó "Abban szeretnék segíteni olvasóimnak, hogy felfedezzék, miként szökhetnek meg saját elméjük koncentrációs táborából, és válhatnak azzá az emberré, akinek lenniük kellene. Segíteni szeretnék abban, hogy átéljék, mit jelent megszabadulni a múltjuktól, a kudarcaiktól és a félelmeiktől, a dühüktől és a botlásaiktól, a megbánásaiktól és a feloldatlan fájdalmaiktól -, hogy átélhessék azt a szabadságot, amelyben az életet teljes, gazdag, ünnepi mivoltában élvezhetik. Nem választhatunk fájd...

Nehéz nyilatkozni egy könyvről, amikor nem igazán nyerte el a tetszésemet. Sokkal könnyebb a dolgom, amikor odáig meg vissza vagyok egy könyvtől, mert akkor lehet ömlengeni, erről a könyvről  azonban nem fogok valami bőbeszédűen írni. Fehér Béla regénye, amit csak saját szórakozására írt, a Fültől fülig egy krimi, egy fürdőregény, ami a 19. századi Magyarországon játszódik. Az író megpróbálta ehhez a dátumhoz hozzáigazítani a könyv nyelvezetét. Rengeteg régies szót és fifejezést haszált. Szerencsére csak akkor, amikor valamelyik szereplőt szólaltatta meg. Azért mondom, hogy szerencsére, mert ezeknek a részeknek a megértése elég nehézkes volt és egyáltalán nem tette az olvasást gördülékeny és könnyed folyamattá. Ha az elbeszelő részekre is ezt a régies, számunkra mér elavult nyelvezetet használta volna valószínű, hogy félbehasgytam volna a könyvet. Nem találtam olyan jónak az alaptörténetet, sem a kivitelezést, hogy sokáig szenvedjek az olvasással. A főszereplő a roppant babon...