Könyvorgia

Gimnáziumban végig rosszabbnál rosszabb magyar tanáraim voltak. Én, aki már akkor is nagyon szerettem olvasni és rengeteget is olvastam, utáltam a magyar órákat. Sokszor csak behúzódtam az utolsó padba és pofátlanul kicsaptam az éppen aktuális olvasmányomat a padra és a tanár orra előtt olvastam, nem foglalkozva a mondanivalójával. Aztán utolsó évben megkaptuk azt a tanárt, akit az iskola legjobbjaként tartottak számon. Lehet, hogy az igazgató megsajnált minket. Attól kezdve még jobban imádtam az irodalmat. Elolvastam az összes könyvet az általa összeállított listáról és felvettem a magyart fakultációs tárgynak. Az érettségire is nagyon érdekes tételsort állított össze, ami tele volt kortárs regényekkel és klasszikusokkal. Általa ismertem meg Emily  Brontë-t,   George Orwellt, J.D. Salingert, Umberto Ecot, az oroz realizmus vezér egyéniségeit, Örkény novellisztikáját, Garcia Marquezt, Kós Károlyt, mint írót, Háy Jánost és még sok más írót, költőt, akik a mai napig nagy hatá...

Eddig még soha nem volt havi szerzemény összefoglaló a blogon, de ebben a hónapban annyi izgalmas olvasmányt sikerült zsákmányolni, hogy úgy éreztem egy kis szösszenetben össze kell foglalnom nektek. Michael Gibney: Sous chef Kiadó:  Twister Media  Görnyedő hátak lakatják jól a gyomrot. . . . Ebben a lenyűgöző és egyedi könyvben Michael Gibney mindössze huszonnégy óra történetébe sűrítve eleveníti fel mindazt a sokrétű bajtársi viszonyt és kulináris koreográfiát, amely egy elit New York-i étterem mindennapjait jellemzi. Az olvasó igazi információ-záporban tudja meg, hogyan is készül el egy-egy pazar fogás - avagy a kiválóság útja fáradtsággal van kikövezve... Az egyes szám második személyben megszólaló Sous Chef története egy magával ragadó, adrenalin fűtötte futam, ahol az olvasó a kibic szemszögéből leshet be az étkeztető-ipar kulisszái mögé, és rövid időre maga is belakhatja a konyha ajtaja mögötti titkos világot. A rendszeres étteremlátogatók és az ínyencek számára ...

Sok jó könyvet olvastam az elmúlt évben, listába szedtem a kedvenceimet. :D A legtöbb könyv értékelése már fent van a blogon, úgyhogy csak néhány gondolatban foglaltam össze a lényeget. 1. Donna Tartt: Az aranypinty A 2016-os év Pulitzer-díj nyertes regénye igazán nagy hatást tett rám. Nagyon mai, nagyon aktuális. Életszerűen meséli el egy kisfiú történetét, aki elveszíti az édesanyát egy terrortámadás következtében. A regény a fájdalom elfogadásáról és a reménytelen helyzetből való kilábalásról szóló csodaszépen elmesélt történet.  2. Jodi Picoult: Magányos farkas Imádom a Jodi Picoult könyveket. A Magányos farkas alaptémája is, csak úgy, mint a többi regénye esetében egy nagyon is valóságos, elgondolkodtató kérdést állít középpontba. A híres fakaskutató kómába esik, a családjának, pedig el kell döntenie, hogy lekapcsolják-e az életben tartó gépekről vagy reménykedjenek a végsőkig.  3. Ruta Sepetys: Tengerbe veszett könnyek Ruta Sepetys szívbemarkolóan ...

Sajnos ritkábban látok neki magyar írók műveinek (mint kellene), úgyhogy különösen nagy örömmel tölt el, hogy most egy igazán jó kortásr magyar regényt olvashattam. Ezek esetében félek a csalódástól, hogy nem elég jók, illetve sokszor sablonosnak, valószerűtlennek, mesterkéltnek tartom a párbeszédeket, valamint ismert környezetem leírását. Nehéz Budapestről írni, annyi látni való van, hogy a tömör leírások sokszor nem is tűnnek valódinak. Rövidke, mindössze 300 oldalas, jól olvasható könyvről van szó.  A napi 9 óra munka és 2 óra utazás mellett is sikerült egy hét alatt elolvasnom. Nehezen kaptam el a fonalat, mert nincs se konkrét főszereplője, nem egy ember szemszögéből ismerhetjük meg a történteket, lényegében azt se tudjuk mikor ki a narrátor. Az is nehezítette némiképpen a megértést, hogy az író, nagyon helyesen a korabeli helységneveket használta, illetve próbálta betartani a kor helyesírási szabályait, ettől azonban egyáltlán nem lett régies érzetű a szöveg. Talán Renn...