Könyvorgia

Brit Bennett könyve volt a tavalyi év talán egyik legjobban várt magyar megjelenése, ugyanis a kötet külföldön nagy népszerűségnek örvendett, a regény a 2020-as Goodreads Choice Award-ot is bezsebelte. Úgyhogy nagy reményekkel vágtam bele az olvasásba.  A regény egy kitalált amerikai kisvárosban, Mallardban játszódik. Mallard egy nagyon különleges feketék által lakott város. Az itt lakók az idők folyamán elérték, hogy a fekete bőrszín egyre világosabbá váljon. Tehát az itt lakó feketék szinte már fehérnek is elmennek, hiszen annyira világos a bőrük. A történet főszereplői a Vignes ikrek 16 évesen elszöknek a városból egy új élet reményében, magára hagyva megögyvezült édesanyjukat. A lányok egy nagyvárosban kötnek ki, ahol Stella fehérnek adja ki magát, hogy megkapjon egy titkárnői állást. Ez az újdonsült érzés, hogy fehérként is élheti az életét annyira magával ragadja, hogy otthagyja a nővérét Desireet, elszakítja magát a múltjától, hogy új életet kezdhessen egy fehér férfi oldalá...

Az alaptörténettel pár éve találkoztam a Hitchcock féle feldolgozásban. Azonban a film után, ami az egyik kedvenc Hitchcock filmem lett – nem éreztem úgy, hogy el akarnám olvasni a könyvet. Pedig a kötet az 1001 könyv, amit el kell olvasnod, mielőtt meghalsz listán is rajta van. Mint olyan sok könyv esetében most is, az új Netflixes adaptáció hozta meg a kedvemet a történet elolvasásához. A regény a ’30-as években játszódik, egy csendes vidéki birtokon Manderleyben. A birtok ura, Maxim de Winter első felesége, Rebecca tragikus halála után Monte Carlóba utazott, hogy ott kicsit felengedjen a gyásza. Ezen az idilli helyszínen találkozik fiatal főszereplőnkkel, akit rövid ismeretséget követően feleségül is vesz. Manapság ez nagyon furcsa lenne, hogy néhány találkozó után házasságot kötnek egymással, azonban ez a harmincas években teljesen reális volt, tekintve, hogy az ifjú Mrs. de Winternek nem volt semmilyen rokona, aki ellenezni tudta volna ezt a hirtelen döntést. Az ifjú házasok rövid...

Frank Herbert klasszikus sci-fije abszolút a film miatt került a látóterembe. Úgyhogy ezúton is szeretném megköszönni Danny Villeneuve-nek, hogy vászonra vitte ezt a gigászi alkotást, ezzel eljuttatva Herbert 1965-ös klasszikusát az olvasók széles rétegéhez. Sajnos későn kezdtem neki az olvasásnak, tehát amikor elmentünk megnézni a filmet a könyv első harmadánál tartottam csak, de jót tett az olvasási élményemnek, hogy tudtam mi fog még történni a regényben. Ugyanis ez nem egy könnyű olvasmány. Egy igazi könyves univerzumról beszélünk, amihez a szerző saját nyelvet, ideológiát, vallást, politikai rendszert, társadalmi berendezkedést, ökológiai szisztémát alkotott meg. A regény olvasása során végig nagy segítséget nyújt a hátul lévő függelék.

Korábban csak az író karácsonyi, gyerek történeteit olvastam -  A fiú, akit Karácsonynak hívnak ,  A lány, aki megmenti a karácsonyt ,  Karácsony apó és a csokitojás, illetve Az igazmondó glimpi.  A gyerekeknek szóló regényei teljesen levettek a lábamról, így alig vártam, hogy egy felnőtteknek való könyvet is olvashassak az író tollából. Az író nyíltan kiáll a mentális betegségekkel és depresszióval küzdőkért, hiszen ő is szenvedett már hasonló betegségtől, ezért is fordult az írás felé. Ebből kifolyólag a könyvei mindig életigenlést árasztanak magukból, amit egyszerűen csak jó olvasni. Nagyon vártam ezt a kötetet és szerencsére az olvasási élmény is a lehető legjobb volt. Ez a regény az életünket befolyásoló döntésekről szól. A sok Mi lett volna, ha-ról? 

Jane Harper nevéről a perzselően forró ausztrál táj jut eszembe, családi titkok fojtogató pokla és persze rejtélyes gyilkosságok. Bármit ír az balzsamként hat a lelkemre, hiszen olvasás közben elfeledkezhettem mindenről és csak a tikkasztó szomjúságot éreztem a torkomban, a hátamon végiggördülő verejtékcseppeket és a forró homokot a talpam alatt. Jane Harper regényei olyanok, mint a jó öreg fotelek, kényelmesen bele lehet helyezkedni a történetbe, az események fonala hamar felvehető, a regény, pedig nem ereszti el az olvasót. Aki olvasott már az írónőtől imádni fogja az új regényét is, aki  pedig most szeretne megismerkedni műveivel Az elveszett férfi tökéletes választás, hiszen ez egy különálló történet, nem egy sorozat része, mint az előző könyvei.  Jane Harper Ausztrália egy roppant kieső pusztaságába kaluzolja az olvasót, egy olyan vidékre, ahol a birtokok beláthatatlanul nagyok, a legközelebbi szomszéd is három órás autóútra van, az emberek, pedig rádión keresztül ...

Az Aszály, Jane Harper első, bemutatkozó regénye. Már második könyve, a Force of Nature is megjelent. Reméljük minél előbb ez is magyar fordításra kerül. Régen nem olvastam már krimit. Igazából ritkán is szánom rá magamat, mert nem vagyok egy nagy krimirajongó. Annak ellenére, hogy az Aszály, mind formailag, mind pedig stílusában visszaadja a jó öreg krimiket, mégsem volt unalmas, kikövetkeztethető vagy sablonos. Az Aszály jött, magával ragadott és megnyert. Nem mondanám, hogy az írónő hétköznapi helyszínt talált volna a történetének, ugyanis Ausztrália kietlen vidékén játszódik, a poros, aszályos, farmerközösségben, Kiewarrában. Már maga a helyszín borzonagató, a nagy, véget nem érő terek, a száraz földek, a közösség, ahol mindenki mindenkit ismer és a mindent tud kisvárosi légköre. Azonban valamit nem tud mindenki. Egy sötét eset lengi be a városkában élőket immáron 20 éve. De kezdeném az elején a történet ismertetését.

A Bone Gap egy nagyon különlegesen megírt történet, valahol a sci-fi és a Young Adult regények között félúton. Megmondom őszintén nagyon mást vártam ettől a regénytől, mint, amit kaptam. Hátborzongató thrillernek, darabolós kriminek képzeltem el a történetet. Hiszen mire is gondolhatna az ember, amikor az alaptörténet egy lány elrablása körül bontakozik ki. Várakozásaimmal ellentétben egyáltalán nem volt ijesztő vagy megrázó a történet, inkább mondanám azt, hogy sok helyen zavaros is volt, a rengeteg természetfeletti, elképzelt hely, esemény miatt. A történet egy eldugott amerikai kisvárosban, Bone Gapben játszódik, ahol nem minden az, aminek látszik. A középpontban egy gyönyörű, lengyel lány, Roza áll, aki ténylegesen nem is része a történetnek. Hiszen Roza, rejtélyes módon egyszer csak ott termett Bone Gapben, aztán hasonlóan el is tűnt. Egy testvérpár találta meg a pajtájukban, teljesen összetörten, tépett ruhában, zúzott csuklóval, töröttt lábujjakkal. Alig beszélt angolul, se...

A Mandible család ismét egy utopisztikus olvasmány, története röpke 10 év múlva kezdődik. 2020-hoz közeledve az utópisztikus regények írói egyre távolabbi jövőképeket fesetenek az olvasók elé. Érdekes módon Lionel Shriver a közeli 2029-et jelölte meg kezdő dátum gyanánt, egy olyan problémát felvetve, ami ténylegesen bekövetkezhet a közel jövőben, amennyiben a világ vezetői nem fordítnak több figyelmet rá. A történet a következő évtized Amerikájában játszódik, abban az időben, amikor az adósságspirál, amibe az ország beletekerte magát már tarthatalan, senki nem hitelez a lehetőségek hazájának, aminek egyenes következménye a dollár olyan mértékű elértéktelenedése, hogy végül ki is vonják a forgalomból. Az események középpontjában a kőgazdag Mandible család 4 generációja áll. Bár nagy családi vagyonnal rendelkeznek az egy kézben, a 98 éves pátriárka, Douglas Mandibel kezében összpontosul. A rokonok nem mondják ki konkrétan, de mindannyian csak arra várnak, hogy a részük az örökségből ...

Karácsonyi könyvajánló sorozatom második részét aktuális újdonságokkal.  1. Rose Tremain: A Gusztáv-szonáta [21. század kiadó] Egy nem mindennapi gyerekkori barátság lélegzetelállító története, amely kiállja az idő próbáját.  Gustav Perle egy svájci kisvárosban nő fel, ahol a II. világháború szörnyűségeiből csak halk visszhang jut el. Egyedüli gyerekként nevelkedik imádott édesanyjával, Emilie-vel, aki meglehetően mogorván bánik vele. Összebarátkozik egy vele egykorú tehetséges és jó eszű zsidó fiúval Anton Zweibellel, az ígéretes zongoristapalántával. A regény Gustav családjának történetét követi nyomon, feltárja az anya antiszemitizmusának gyökereit, amelynek kihatása lesz fia és legkedvesebb barátjának életére is. Visszatekintés a háborús évekre és egy lelkiismereti ügy kellemetlen következményeire, és előre nézés két életútra, két karrierre; egy szállodatulajdonoséra és egy zongoraművészére. A Gustav-szonáta egy gyerekkori szenvedéllyel, érzelmekkel teli barátságr...