Könyvorgia

Társadalmi berendezkedésünk az elvárásokon és az előirányzott viselkedésmintákon alapulnak. Ezek persze idővel finomodtak, lazultak, de azért jócskán jelen vannak az életükben. Ezek az elvárások, pedig akarva akaratlanul alakítják az életünket, hiszen ha belemegyünk, de nem ránk szabott akkor mélységes szenvedés lehet a vége, ha pedig ellene megyünk kivívhatjuk az emberek rosszallását. Vegyünk egy egyszerű példát szemléltetésképpen: Először csak azt kérdezgetik a rokonok és a barátok, hogy na mikor lesz már valakid. Aztán miután bemutattuk a választottat azt kérdezgetik mikor lesz az esküvő. Miután megvolt az esküvő a következő felmerülő kérdés, hogy mikor jön a gyerek. Amint megvan az első gyerkőc érkezik az újabb tapintatlan kérdés, hogy mikor jön a következő csemete. Azt hiszem ez sokunk számára ismerős lehet. És itt jön a probléma, hogy nem mindenkire húzható rá a társadalom által preferált életvitel. Mi van, ha valaki nem akar házasságban élni? Vagy nem akar gyereket nő létére, ha

Jobbá tudjuk-e tenni életünket, pusztán a gondolataink megregulázásával? Meg tudjuk-e tervezni valójában az életünkte? Kell-e terveket, pótterveket és modelleket készíetnünk az életünkre vonatkozóan? Ez által elérhetjük a tényleges és totális boldogságot? Ezekre és más hasonlóan fontos kérésédekre keresi a választ a Stanford Egyetem két professzora, illetve mutatnak meg hasznos, jól működő technikát a kívánt cél elérése érdekében. Hiszen életünket pontosan úgy kellene megtervezni, mint a hétvégi nagybevásárlást, tekintetbe véve a hatékonyságot és a gyorsaságot, hogy minél előbb a Tv előtt ülhessünk, családi körben, egy hűsítő iatllal a kezükben a kimerítő bevásárló túra után. Az írópáros arra hívja fel a figyelmet, hogy pont az életünk tervezésébe kellene több időt és energiát beleölnünk, ahelyett, hogy a begyöpösödött elvárások menték élnénk, lesz, mai lesz alapon. A könyv olvasása közben sok mindent kellett átgondolnom. Elkezdtem a gyakorlatokat is csinálgatni, de mivel sok nap