Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita - "Kézirat el nem ég!"

Végre sikerült eljutnom Bulgakov legendás könyvéhez, amit a Sátánról írt. És most nem csak leemeltem a polcról és elolvastam az első száz oldalt, mint legutóbb, hanem végig is olvastam. Tavaly, amikor próbálkoztam vele, ostoba módon magammal vittem mindenhova. Pedig ez nem egy metrón olvasható lagymatag kis lányregény, hanem egy nehéz könyv, amit csak nyugalomban lehet olvasni, hiszen rengeteg kiegészítő jegyzet tartozik hozzá, amiket ildomos elolvasnunk, ha teljes korképek akarunk kapni, illetve sok összefüggés, ami amúgy nem lenne elég nyilvánvaló.

A kézirat roppant rejtélyes és titokzatos. Bulgakov abban a veszélyes korban kezdte el írni nem mindennapi témjú regényét, amikor minden veszélyesnek számított és az élet minden területét átszőtte a politika. 1928-ban kezdte el írni és 1940-ben "fejezte be". Ez alatt a 12 év alatt többször kényszerült rá a kézirat megsemmisítésére, 5-ször fogott neki. A Bulgakov kutatók szerint A Mester és Margaritának 5 különböző, különbözőképpen értelmezhető változata létezik. Például a harmadik változatban jelent meg a később címszereplő Mester karaktere. A regény befejezetlen maradt, hiszen Bulgakov '40-ben már olyan beteg volt, hogy teljesen elveszítette a látását, a betoldásokat és módosításokat harmadik feleségének mondta tollba, de ő maga már nem tudta elvégezni a végső korrektúrát. Halála után felesége építette be, a Bulgakov által előírt javításokat és betoldásokat, saját szája íze szerint, illetve elkeseredetten házalt a kiadóknál a regény publikálása érdekében, de a Sztálini uralom alatt nem sikerült kiadatni a regényt. Furcsa módon Magyarországon került először publikálásra cenzurázatlan változatban. Felesége fehérneműje közé dugva csempészte át a határon a kézirat részleteit.

Bulgakov széles körű korrajzot fest az olvasó elé a kommunista Oroszország, Sztálin hatalma alatti időkről. Szatírikusan és nagyon éleslátóan mutatja be a kor politikai sajátosságait. Bulgakov könyvének főszerepében maga a sátán áll. Woland egész kompániájával ellátogat Moszkvába, ahol mindenféle furfangos csínytevést hajtanak végre. Elrepítik a Varietészínház igazgatóját Jaltára, letépik a konferanszié fejét, eltűntetik a pénzt, pucéran rohangászó nőket hagynak maguk után, bált rendeznek, ahol résztvesz az összes gyilkos és sírrabló.

Woland és szolgái kalandjainak bemutatásán kívül megsimerkedhetünk az elmegyógyintézetbe került íróval, a Mesterrel és hű szerelmével Margarita Nyikolajevnával. A Mester regényt írt Poncius Pilátusról, amit a a moszkvai kritikusok lehúztak, a cenzúra pedig nem engedte, hogy megjelenjen. Bulgakov magát látja a Mester személyében. A Pilátus regény, pedig, olyan, mint Bulgakov soha véget nem érő harca A Mester és Margaritával. A regény egyik híres momentumaként van jelen a regény a regényben, hiszen az olvasó végig követheti Pilátus és Jésua Ha-Nocri nem mindennapi Jézus történetét is.

Nagyon összetett könyv, rengeteg háttéinformációval. Durván kritizálja a Sztálin által kirajzolt világképet és politikai hitvallást. Igazi klasszikus, de egyben nagyon intelligensen humoros. Rohadt vicces az egész könyv. A Mester és Margarita magához vonzza és telhetetlen Bulgakov imádóvá varázsolja az olvasókat. Ezt a könyvet mindenkinek el kellene olvasnia életében, de nem csak egyszer.

Véleményem: 10/10