Talán életem legfontosabb könyve ⧫ Szabó Magda: Az őz

Szánom bánom, de még csak idén kezdtem el ismerkedni Szabó Magdával, mint személlyel, magánéletével, házasságával, Szobokta Tiborral és irodalmi munkásságával. Első regényem az írónőtől a legismertebb ifjúsági története, az Abigél volt, ami nem volt ugyan rossz kezdés, de valahogy nem tudott magával sodorni a tizenévesek világa, még első világháborús közegben sem. Mivel Szabó Magda hirtelen annyira népszerű lett, rengeteg fórumon találkozni vele, legyen az Szabados Ági olvasás népszerűsítő programja vagy a Poket zsebkönyvek, hogy egyszerűen kíváncsi lettem mit tartogat még az írónő és miért rajonganak érte annyian még mindig. Az őz megadta nekem a választ a kérdéseimre. Szabó Magda egyszerűen zseniális, olyan mélységgel és belső tudással ábrázolja a karaktereket és a női sorsokat, hogy a hideg futkosott a hátamon olvasás közben, de ugyanakkor letehetetlenül magába szippant a történet. Bátran kimerem jelenteni, hogy Az őz lett életem egyik fontos könyve, amit újra és újra elő fogok venni. 

A történetet főszereplőnk Encsy Eszter meséli el belső monológ formájában. Az elbeszéléséből kitűnik, hogy az a személy akinek Eszter elmeséli a legféltettebb gondolatait, érzéseit és emlékeit egy férfi, aki már nem él. Eszter mesélés közben össze-vissza ugrál a jelen és a múlt között, emiatt talán nehéznek tűnik megérteni a regényt és sok esemény nem olyan kristálytiszta, mint egy lineáris elbeszélés során, de ilyen az emlékezés, logikátlanul tör rá az emberre. A végén persze világossá válik a helyzet, minden letisztul az olvasó számára is.

Eszter egy nagyon erős női karakter, akit a szerző szembe állít a naiv és végtelenül egyszerű Angélával. Kapcsolatuk gyermekkorukban kezdődött, ami egész életüket végig kísérik. Eszterben egy elemi gyűlölet van Angéla iránt, már gyermekkorától kezdve, mégis eljátssza, a barátságukat. Furcsa párhuzamként jelenik meg a regényben, hogy annak ellenére, hogy Eszterből sugárzik a gyűlölet Angéla felé, ez iszonyatosan vonzza hozzá Angélát. Érdekes, hogy az életben pont az vonzódik hozzánk, akit folyamatosan csak eltaszítunk magunktól. Olvasás közben gyakran bele szoktunk helyezkedni egy-egy karakter cipőjébe, akinek a személyével a legjobban azonosulni tudunk. A regény kapcsán hallottam, hogy az olvasók többsége Angéla szeretne lenni, nem Encsy Eszter, akinek a karaktere sok embert taszított. Sok esetben nem értettem egyet vele, de voltak olyan megmozdulásai, amivel viszont teljesen azonosulni tudtam, viszont a semmilyen, jellem szegény Angélával semmilyen közösséget nem éreztem. 

Ahhoz, hogy megértsük Eszter személyiségét és motivációját vissza kell nyúlnunk a gyerekkorába. Egy nagyon szegény családból származik (konkrétan cipőre nem volt pénzük), de nagy szeretet is volt a családban. Vagy mégsem? Hiszen a szülők inkább csak egymást szerették nagyon és a gyerek csak egy kolonc volt ebben a kapcsolatban. Nem is nagyon foglalkoztak azzal, hogy szeretniük kellene a gyereket, sőt csúnyán ki is használták, hiszen minden házi munkát vele végeztettek el már kis korától kezdve. Ugyanakkor ott van Angéla, akit tejben-vajban fürösztenek, de ez is csak egy álca, amivel a bűntudatukat leplezik, hiszen az ő családjában az apja nyílt viszonyt folytat a házvezetőnővel, amiről az anyja tud és hármasban nevelik Angélát. Az nem derül ki, hogy a kislány tud-e erről az aférról vagy sem. Angélával egész életében úgy bántak, mint egy gyermekkel, ami a házasságára is kihatott.

Eszter érdekes szerelmi háromszögbe keveredik Angéla férjével, tehát még felnőtt életében sem szabadul meg ettől az utált személytől. Az őzt a gyilkosok regényének tartják, való igaz, hogy történnek benne gyilkosságok, véletlenségből elkövetve vagy vad düh által vezérelve, de igazából Eszter öli meg saját magát. Lőrinc személyében rátalál az igazi nagy szerelem, de Eszter nem engedi meg magának azt a luxust, hogy szeretve legyen, ami végül a férfit folytja meg.

Ez a regény annyira komplex és bonyolult alkotás, hogy újra és újra elő kell venni, hogy jobban megértsük a történetet, mélyebben hasson ránk és minden életszakaszunkban mást adjon számunkra. Szabó Magda debütáló regénye oda hegesztette őt az irodalom térképére, teljesen megérdemelten. Olvassátok Az őzt, zseniális alkotás.

Vélemény: 5/5