A tűz felperzsel maga körül mindent ⧫ Richard Ford: Vadon

Ford az úgynevezett piszkos realizmus egyik legjelentősebb kortárs képviselője. A Vadon egészen korai alkotása, amit végre a megjelenés után majdnem harminc évvel a magyar olvasók is kézbe vehetnek. Tudni kell magáról a műfajról, hogy nem dúskálnak az izgalmakbanés az akciódús jelenetekben, inkább lassan csordogál a történet és szinte észrevétlenül kúszik be a bőrünk alá. Csak az kezdjen bele Ford könyvébe, aki bírja a lassú, érzelmes történeteket. 

Egy család néhány napját követhetjük végig a regény lapjain, akik a könnyebb boldogulás érdekében összepakoltak és elköltöztek egy apró, isten háta mögötti településre, Great Fallsba. Nem ismertek senkit, senkivel nem kerültek közelebbi kapcsolatba. Mind összesen a három szereplőről olvashatunk az oldalakon. Jerry, az apa golfozó, de annak ellenére, hogy nagyon jó abban, amit csinál nem tud megélni sportolóként, ezért kénytelen órákat adni. A felesége Jean alkalmi munkákat vállal, csakhogy kiegészítse a családi jövedelmet, de igazából teljesen céltalan az élete. Tizenhat éves fiúk Joe a történet narrátora, aki engem a Salingen Holden Caulfield-jára emlékeztet, passzivitásával, a minden mindegy gondolkodásával, hihetetlen tenni nem akarásával. 

A történet akkor kezd igazán kibontakozni, amikor Jerry elveszíti az állását, majd egy hosszabb idő elteltével úgy dönt, beáll az önkéntes tűzoltók közé, hogy közös erővel eloltsák az olthatatlannak tűnő erdő tüzet. Jerry összesen 3 napot tölt kint a tűznél, de ez a három nap gyökerestül felforgatja az életét. A tűz egy nagyon erős metaforaként jelenik meg a regényben, amit ténylegesen soha nem látunk, de biztos a jelenlétét. Érezzük a bőrünkön a hőséget és a hamu szagot a levegőben. 

Jerry egy omladozó házasságból megy a tűzbe. A szülők egy tipikus elhidegült kapcsolatban élnek, ami egyáltalán nem a veszekedésektől hangos, hanem a csendektől és terhes a sok-sok ki nem mondott szótól és apró sérelemtől. Jean kihasználja a helyzetet, igyekszik kitörölni Jerry emlékét az életéből, próbál egy új kapcsolatba menekülni. Mindezt a 16 éves fia orra előtt, aki semmit sem tesz vagy mond, mindössze passzívan szemléli az eseményeket. A fiú passzivitása és az anyja nyílt megcsalása nagyon erős kontrasztként kíséri végig a történetet. 260 oldalba van belesűrítve minden, amit az ember nem akar tudni a szüleiről, ilyen rövid terjedelemben tárja fel, azt a kapcsolatot, amitől titkon mindannyian rettegünk. 

Ford kemény, de nagyon érzékletes képekben mutatja meg a kisvárosi amerikai élet érzést, amiről minden körülmények között imádok olvasni. Görbe tükröt állít a látszólag tökéletes családoknak és az amerikai álomnak. Nem könnyű olvasmány, de mindenféleképpen megéri. Remélem, hogy hamarosan lesz még szerencsénk magyarul olvasni Forddot. 

Vélemény: 3,5/5