Visszatekintés az 1958-as lányra ⧫ Annie Ernaux: Lánytörténet

Szerző: -

A szüzesség elvesztése egy meghatározó pillanat az ember életében. Talán a szexualitás természetéből adódóan a lányok esetében ez mindig nagyobb eseménynek minősül, hiszen ebben a helyzet a nők azok, akik jobban kitárulkoznak. Ernaux önéletrajzi ihletésű memoárjában erre az életét meghatározó, megrázó, sőt szinte traumatikus eseményre emlékezik vissza. Fél évszázad távlatából tekint vissza annak a tábori éjszakának minden egyes rezdülésére, ami azóta sem hagyja nyugodni. A történet főszereplője ő maga, azonban sok esetben kívülről tekint magára és úgy meséli el az eseményeket, mintha az a védtelen, buta tinédzserlány nem is ő lett volna. Talán egy külső szemlélő bőrébe bújva jobban fel tudta dolgozni a vele történteket. 

Ernaux világszinten elismert, Franciaország egyik legjelentősebb szerzője, aki az idei év folyamán felkerült az irodalmi Nobel-díj várományosainak listájára. 2016-os memoárját a Magvető kiadó hozta el a magyar olvasóknak. Ernaux fiatal kora óta ír, már pályája legelején is önéletrajzi ihletésű történeteket publikált. A Lánytörténetben, pedig egy olyan roppant kínos és belsőséges témáról írt, mint a szüzessége elvesztése, nem is csoda, hogy az események papírra vetésére 50 évet várt. 

A fiatal Annie egy táborba megy, ahol gyermekfelügyelőként dolgozik. Az események tinédzserkorának igazi tombolásakor veszik kezdetét, amikor minden vágya, hogy minél előbb elszakadjon a szüleitől és beilleszkedjen az új közegbe, ami arra a pár hétre a teljes világa lesz. Nem is egyszerűen a beilleszkedésre vágyott, hanem inkább kitűnni szeretett volna a szürkeségből. Mindenki volt már tinédzser, valószínűleg mindenki tapasztalt már hasonlóan szélsőséges érzelmeket és érezte a világ összes fájdalmát. Az elején nagyon egyet tudtam érezni a főszereplővel, hiszen hasonlóan ciki történetekben mindenkinek volt része, azonban egy idő után roppant kínos fordulatot vettek az események, amiket kínos volt olvasni is. Kicsit úgy éreztem, hogy egy túlontúl személyes naplót tartok a kezemben, amihez semmi közöm nincsen. 

A furcsa érzések miatt, amit a kötet keltett bennem roppant lassan tudtam csak haladni vele, annak ellenére, hogy a mű mindössze 148 oldalas és jól tagolható részekre van osztva. Az eleje nagyon tetszett, repített magával a történet, a sok-sok érzés, amit a szerző a sorokba sűrített, azonban ez a furcsa érzés, hogy olyan van a kezemben, ami nem rám tartozik teljesen elvette az olvasmány élményt és nyögvenyelőssé tette az egész folyamatot. Karcosan szúrós, kellemetlen olvasás volt számomra. 

Vélemény: 5/3

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történelmi regények könyvajánlója ⧫ Avagy milyen könyvekkel kezdjük, ha szeretnénk jó történelmi regényeket olvasni

Szerző: -
Kép
Az aktuális olvasmányom - Caleb Carrtól A halál angyala - döbbentett rá, hogy mennyire odáig vagyok a történelmi regényekért. Azonban valamilyen okból kifolyólag mostanában nem sokat olvastam belőlük. Ezek a regények sokkal többet tudnak adni az olvasónak a kortárs művekhez képest, hiszen olyan korokba és történelmi jelentőségű eseményekbe láthatunk bele, fontos helyszíneket vehetünk szemügyre több száz évvel ezelőtti pompájukban, amik túltekintenek saját korunkon. Persze ez nem azt jelenti, hogy a történelmi regények jobbak lennének azoknál, amik a saját korunkban játszódnak, csak sokkal szélesebb sugárban tekinthetjük át ez eseményeket, a korrajz megfelelő leírásának hála. Viszonylag hamar megismerkedtem a történelmi regényekkel, mert apukám is nagy rajongója a műfajnak. Ezek a könyvek attól annyira jók, hogy olvasás közben tényleg úgy érzi az ember, hogy ott áll a fagyos tundrán a cárizmus idejében, vagy forró egyiptomi homok perzseli a talpát Kleopátra korában. Összegyűjtöt
Olvass tovább »

Talán életem legfontosabb könyve ⧫ Szabó Magda: Az őz

Szerző: -
Kép
Szánom bánom, de még csak idén kezdtem el ismerkedni Szabó Magdával, mint személlyel, magánéletével, házasságával, Szobokta Tiborral és irodalmi munkásságával. Első regényem az írónőtől a legismertebb ifjúsági története, az  Abigél  volt, ami nem volt ugyan rossz kezdés, de valahogy nem tudott magával sodorni a tizenévesek világa, még első világháborús közegben sem. Mivel Szabó Magda hirtelen annyira népszerű lett, rengeteg fórumon találkozni vele, legyen az Szabados Ági olvasás népszerűsítő programja vagy a Poket zsebkönyvek, hogy egyszerűen kíváncsi lettem mit tartogat még az írónő és miért rajonganak érte annyian még mindig. Az őz megadta nekem a választ a kérdéseimre. Szabó Magda egyszerűen zseniális, olyan mélységgel és belső tudással ábrázolja a karaktereket és a női sorsokat, hogy a hideg futkosott a hátamon olvasás közben, de ugyanakkor letehetetlenül magába szippant a történet. Bátran kimerem jelenteni, hogy Az őz lett életem egyik fontos könyve, amit újra és újra elő fogok
Olvass tovább »

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita - "Kézirat el nem ég!"

Szerző: -
Kép
Végre sikerült eljutnom Bulgakov legendás könyvéhez, amit a Sátánról írt. És most nem csak leemeltem a polcról és elolvastam az első száz oldalt, mint legutóbb, hanem végig is olvastam. Tavaly, amikor próbálkoztam vele, ostoba módon magammal vittem mindenhova. Pedig ez nem egy metrón olvasható lagymatag kis lányregény, hanem egy nehéz könyv, amit csak nyugalomban lehet olvasni, hiszen rengeteg kiegészítő jegyzet tartozik hozzá, amiket ildomos elolvasnunk, ha teljes korképek akarunk kapni, illetve sok összefüggés, ami amúgy nem lenne elég nyilvánvaló. A kézirat roppant rejtélyes és titokzatos. Bulgakov abban a veszélyes korban kezdte el írni nem mindennapi témjú regényét, amikor minden veszélyesnek számított és az élet minden területét átszőtte a politika. 1928-ban kezdte el írni és 1940-ben "fejezte be". Ez alatt a 12 év alatt többször kényszerült rá a kézirat megsemmisítésére, 5-ször fogott neki. A Bulgakov kutatók szerint A Mester és Margaritának 5 különböző, különbözőkép
Olvass tovább »