Könyvorgia

Sokszor nem is vagyunk tisztában azzal, hogy milyen jó, sőt kiváltságos életet élhetünk, ameddig a kezünkbe nem akad egy ilyen könyv, ami megmutatja a nyomor és a nélkülözés ezer rétegét. A regény a Mississippi állambeli kisvárosban, Bois Sauvageban játszódik, ahol egy négy gyermekes család mindennapos küzdelmét láthatjuk az életben maradásért. A gyerekek anyja belehalt a legkisebb gyermek szülésébe, azóta az édesapa nehezen találja a helyét, a hangot a gyerekekkel, nem tudja sem eltartani őket, sem a háztartást vezetni, így a gyerekek úgy próbálnak boldogulni, ahogyan tudnak. Randall kimagaslóan tehetséges kosárlabdázó, a játékon keresztül próbál kiutat keresni a nyomorból. Skeetah pénzkereseti forrásképpen pitbullját, Chinat harcoltatja, aki most hozta világra első kiskutyáit, amiket Skeetah eladásra szán. 14 éves narrátorunk, Esch küzd a terhessége első időszakának a rosszulléteivel, titkolja állapotát mindenki előtt, de vajon mikor jön rá valaki. A hatéves, anya nélkül maradt Junio...

A Ház az égszínkék tengernél egy olyan könyv, amit akkor vesz elő az ember, hogyha padlóra küldte az élet, hogyha elveszítette az emberi jóságba vetett minden hitét, hogyha egy reménysugárra vágyik a szürkeségben, hogyha jól esne egy puha ölelés.  Történetünk főszereplője Linus Baker a csinovnyikok egyszerű, unalmas életét éli. 40 éves gyermekjóléti ellenőr, aki a mágikus ifjakkal foglalkozik, egyedül van egy macskával, aki utálja és az egyetlen ember, akivel napi szinten beszél az a rosszindulatú szomszédasszonya. Ám egy napon minden megváltozik, amikor behívja a Rendkívül Magas Felső Vezetés és egy titkos megbízást ad neki, aminek keretében egy eldugott szigeten működő árvaházat kell megfigyelnie egy hónapon keresztül. Linus nehéz szívvel utazik Marsyas-szigetére, ahol olyan mágikus teremtményekkel találkozik, amikről szinte nem is tudta, hogy léteznek. A szigeten lakik Talia, a gnómlány, Sal, az alakváltó törpespicc, Theodore, a sárkánymadár, Chauncey, az azonosítatlan zöld paca...

A női emancipáció egyik fontos lépése a divat megreformálása volt. Ez bagatellnek tűnhet, de létfontosságú volt, hiszen fűzőben és több 10 kilós ruhakölteményekben csak a férfiak elnyomása alatt élő tehetetlen nők maradtak volna a mai napig. A fűzőt viselő nők nem női mivoltukból kifolyólag voltak gyengébbek és nem az érzékenységük miatt ájultak el folyton folyvást, hanem azért mert ezt a borzasztó találmány akadályozta őket nemcsak a mozgásban, hanem a levegővételben is. Igazából a feminizmus a fűző elhajításával kezdődött meg. A változást a férfi orvosok szorgalmazták, akik látták, micsoda károkat okoz a női testben, de csak a feminista mozgalmak tudták meghozni a kívánt eredményt. A kötet végigkalauzolja olvasóját ezen a roppant izgalmas utazáson egészen Sissitől kezdve az első magyar szépségkirálynőkig. 

Jessica Townsend 9 részesre tervezett ifjúsági fantasy sorozatát nem véletlenül hasonlítják annyian a Harry Potterhez, azonban korántsem koppintásról van szó. A két mű között pusztán annyi a hasonlóság, hogy mind a két főszereplő története 11 éves korában kezdődik el, egy varázslatos világban, amit egy hozzájuk valamiben hasonlító gonosz lény tart rettegésben. J. K. Rowling kultikus sorozatában Harry áll párban Voldemort nagyúrral, Townsendnél, pedig Morrigan Crow és Ezra Squall. De mind a világépítés, mind a cselekmény és az események merőben eltérnek egymástól. Így aki amiatt fél a kezébe venni a sorozatot, mert nem akar Harry Potter utánzatot olvasni az engedje el minden aggodalmát és olvassa a Nevermoort, mert nagyon jó. Most, pedig következzen egy gyors összefoglalás a történetről:

Ki ne álmodott már arról gyerekkorában, hogy kinyitva egy teljesen szokványos ajtót egy másik világban találja magát, idegen lények között, ismeretlen tájakon és persze mágiával körbe véve. Erre a klisére épít például C.S. Lewis klasszikusa, a Narnia és Alix E. Harrow is ezt állítja regénye középpontjába. Az 1900-as évek elején játszódó történet akkor veszi kezdetét, amikor a 7 éves January Dubose megtalál egy ajtót egy mezőn. Januaryt nemcsak a neve, hanem a származása, a neveltetése, családja története és a bőrszíne is egyedivé teszi. Egy gazdag, különc üzletember, Cornelius Locke gyámsága alatt nő fel, miközben az édesapja Lockenak dolgozva járja a világot, hogy különleges ereklyéket gyűjtsön a Mr. Locke által vezetett Régészeti társaság számára. Édeasnyját soha nem ismerte, apját, pedig alig látja a rengeteg utazás miatt, így a különc milliárdos tölti be az apaszerepet életében.  Az első ajtó után még sok évnek kell eltelnie, hogy January újra az ajtók nyomába eredhessen, amibe...

2020 óta a mindennapjaink nagy részét egy rajtunk kívülálló erő, egy nálunknál nagyobb hatalom szabályozza, húzza keresztbe a számításainkat, bénítja meg a szabadságunkat és teszi gyászolóvá a fél világot. Természetesen nem Istenről beszélek, hanem a Covid-19 járványról, ami sokkal nagyobb veszéllyel fenyeget, mint azt bárki is gondolta volna az elején. Ebben a különleges élethelyzetben természetesen mindenhol ezzel a témával találkozik az ember, nem csoda, hogy a járványhelyzet kezdete óta könyvek tucatjai íródtak a témában. Én azok közé tartozom, akik nem akarták sokkolni magukat a felénk özönlő információ sokaságával, magyarul nem akartam még olvasni is a járványról, hiszen benne élek, ez határozza meg a mindennapjaimat. Azonban a járványhelyzet vége felé járva (optimális esetben) úgy gondoltam, hogy elolvasnám Csernus doki gondolatait erről a helyzetről. 

Hemingway a 20. század legmeghatározóbb irodalmi személyisége, aki megadta az amerikai népnek azt, amire igazán vágytak, hogy világot láthassanak. A nagy amerikai írókkal ellentéteben nem a kor Amerikáját ismerhetjük meg a regényeiből, novelláiból, hanem a világ többi részét. Hiszen  Az öreg halász és a tengerben  egy kubai halász történetét olvashatjuk, a  Búcsú a fegyverektől  című regényében, pedig egy amerikai katonát ismerhetünk meg, aki az első világháború idején beállt az olaszokhoz. Az Akiért a harang szólban, pedig az amerikai robbantó, Robert Jordan a Spanyol polgárháborúban harcol a gerillák között a hegyekben. A regény központi motívuma egy híd, melyet Robert Jordannek fel kell robbantania, azonban a hídnak koránt sincsen nagy szerepe a történetben.