A világirodalom 10 legfontosabb nőregénye Emma Watson szerint

Alice Walker 1982-es Pulitzer-díjas regénye, a Bíborszín nemrég jelent meg ismét, nemcsak új címet, de gyönyörű, új köntöst is kapott. A kiadó a borítón egy Emma Watson idézetet tüntetett fel, mi szerint ez a különleges levélregény a világirodalom 10 legfontosabb nőregényének egyike. Emma Watson a sztárvilág legnagyobb könyvmolya, ezen felül nő jogi aktivista, aki kemény harcot vív a nemek egyenlőségéért. Ebből a megfontolásból kiindulva úgy gondoltam megosztom veletek az Emma által összeállított listát. Szerencsére több könyv is megjelent már magyarul vagy a megjelenés folyamatban van.
Kezdjük azokkal, amik megjelentek magyarul is!

1. Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Tavaly fedeztem fel magamnak Atwoodot és azóta is hálás vagyok, hogy a kezembe vettem a könyvet. Habár 1985-ben jelent meg először a regény és több díjat is bezsebelt, igazán felkapottá csak a belőle készült sorozat után vált, ami jelenleg 2 évadot számlál.

Ajánlatos előbb elolvasni a regényt és csak utána neki esni a sorozatnak. Egyrészt, mert kronológiailag teljesen fel vannak borítva az események a sorozatban, illetve rengeteg mellékszállal és háttértörténeti eseményekkel is gazdagították, amik teljese egészében kimaradtak a könyvből.

Atwood egy olyan utópisztikus világot fest le, amiben a nők csak azért élnek, hogy megszüljék a jövő generációit. A világot súlytó terméketlenségi válságot teljes egészében a nőkre vezetik vissza. A születések számának növelése érdekében létrehoznak egy vallási alapokon nyugvó, katonai jellegű diktatórikus államot,

amelyben minden nőnek megvan a szerepe. Az államot vezető parancsnokok és feleségeik, amennyiben gyermektelenek szolgálólányt fogadhatnak magukhoz, aki megszüli a gyermekeket, a háztartásbeli munkákat az úgynevezett márták végzik, a társadalom perem területére szorult nemnőket a gyarmatokra száműzik mérgező hulladékot takarítani.

Ijesztő világképet fest le számunkra az írónő, ami bármikor bekövetkezhet.

Az értékelést ide kattintva tudjátok elolvasni.

2. Naomi Alderman: A hatalom

A hatalom is egy disztópikus világképet tár az olvasó elé, ami meglehetősen hasonlatos az Atwood által felvázolt világgal. Csak Alderman utópiájában a nők nem a gyengébbik, szenvedő fél szerepét töltötték be, ugyanis, mintegy robbanás szerűen, a világ különböző részein élő nők egyszerre fedezték fel a bennük lappangó erőt. A lányok, a fiatal nők és az idősebb asszonyok olyan hatalomra tettek szert, amivel sikerült felülkerekedniük egy férfiak uralta világban. A puszta érintésükkel elektromosságot tudtak átadni, az egészen aprócska megrázástól kezdve, a halálos kimenetelű áramütésig. A regény nemcsak az erő kibontakozását és annak miben létét tárta fel az olvasó előtt, hanem az események politikai következményeit és a társadalomba beköszöntő változásokat is. Különösen érdekes, hogy egy férfiszereplő szemszögéből is bemutatásra kerülnek az események.

Az értékelést ide kattintva tudjátok elolvasni.

3. Alice Walker: Bíborszín

Fülszöveg: Alice Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel!
A történet főhőse, az afroamerikai gettó patriarchális, szexista szabályainak fogságában vergődő Celie a kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni. Az események sodrában azonban két szeretett nő hatására fokozatosan felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét nem kizárólag a túlvilágban, hanem esetleg a jelenben is érdemes megtalálni. Celine emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. Walker klasszikusa biztos iránytűt ad mindazok kezébe, akik úgy érzik, hogy reménytelennek tűnő helyzetükből nem találják a kiutat. 

4. Clarissa Pinkola Estés: Farkasokkal futó asszonyok – Beavatás a nőiség őseredetének titkaiba

Fülszöveg: Minden nőben él egy zabolátlan ősi erő, amely összekapcsol minket eredeti, időtlen lényünkkel. Azzal a forrással, amelyet a női ösztönök és megérzések, a szenvedélyesség, a kreativitás és a korlátlan tudás jellemez.
A társadalomba való beilleszkedés során azonban többé-kevésbé megszakadt vele a kapcsolatunk, hiszen a civilizáció merev szerepekbe próbál kényszeríteni bennünket és elfedheti előlünk saját lelkünk mélyebb üzeneteit. 
Ha már nem találjuk az utat e természetes forrás felé, könnyen a félelmek és szorongások áldozataivá válhatunk. Clarissa Pinkola Estés világhírű könyve képes megtanítani a nőket arra, hogyan lehet helyreállítani a megbomlott egyensúlyt. Utat mutat, hogy újra megtaláljuk a vitalitást és az ősi, korlátlan tudást, amely minden nő szépségének alapja.
Az elemző és mesemondó szerző harmincévnyi kutatás és gyógyító gyakorlat eredményeit osztja meg olvasóival. Népmeséken, tündérmeséken, mítoszokon és álmokon át vezet el az állandó változásban lévő női lélek legbelső életébe. Begyógyítja az érzelmi sebeket és segít újra megtalálni a kapcsolatot belső bölcsességünkkel.
A szerző, aki pszichológus, jungiánus analitikus, mesemondó és -gyűjtő, a denveri C. G. Jung Center igazgatója, ezzel a művével hatalmas népszerűségre tett szert. Könyvét nemcsak nőknek ajánljuk, hanem azoknak a férfiaknak is, akik elég bátrak ahhoz, hogy együtt száguldjanak a farkasokkal futó asszonyokkal.

5.Caitlin Moran: Hogyan legyünk tökös csajok

Fülszöveg: Egy meghökkentő és merész könyv arról, mit jelent nőnek lenni, és miként érezhetjük jól magunkat a bőrünkben. A Hogyan legyünk tökös csajok egyszerre memoár és önsegítő mű. Igaz, nem a klasszikus fajtából. Pimasz, vállaltan szexista és arcpirítóan őszinte: Caitlin saját élményeiből építkezett, s - valljuk be - volt miből. Első menstruáció, önkielégítés, pornófogyasztás, egy duci lány plátói szerelme a menő fiú iránt, a szüzesség elvesztése, abortusz: minden nővel megtörténik vagy megtörténhet, de messze nem mindenki beszél róla. Moran kendőzetlenül ír minderről. 

Most pedig következnek a magyarul még meg nem jelent művek!

6. Maya Angelou: Mom&Me&Mom

A fülszöveg egy markáns hangvételű idézettel indít, mi szerint „ A huszadik század első évtizede nem a megfelelő idő volt arra, hogy valaki feketlnek szülessen Amerikában. Vagy nőnek.”

Így kezdődik a Vivian Baxter Johnson lenyűgöző portréja: az első fekete női tiszt a Merchant Marines-ben, egy szerencsejáték-üzlet beszállítója és Maya Angelou édesanyja.

7. Roxane Gay : Hunger – A Memoir of (My) Body

Roxane Gay regénye igazán formabontó alkotás, hiszen a női testről és egészségről ír. Saját testén és élményein keresztül mutatja be, hogy egy nőnek, milyen kritériumoknak kell megfelelni a társadalom, a média, illetve saját maga szerint. A női test nem egészen olyan, mint egy férfié, hiszen mindig változik, a termékenységi ciklus folyamán, illetve a gyermekvállalás következtében. A modern kor, mintha figyelmen kívül venné ezeket a változásokat és csak kritikákat kapunk minden irányból, ahelyett, hogy olyannak tudnánk elfogadni magunkat, amilyenek valójában vagyunk.

8. Terese Marie Mailhot: Heart Berries

A Heart Berries egy különlegesen megírt vallomás, szeretetről, fájdalomról, vesztességről és mentális betegségekről.

9. Naomi Wolf: The Beaty Myth – How Images of Beatya re Used Against Women

Naomi Wolf igencsak érdekes témát választott könyve témájául. A Női szépség mindig is foglalkoztatta az embereket, nőket és férfiakat egyaránt. A nőknek minden nap szembe kell nézniük az ebből fakadó megpróbáltatásokkal, akkor is ha nincsenek a szépség birtokában és akkor is ha gyönyörű szépek.

10. Reni Eddo Lodge: Why I’m No Longer Talking to White People About Race

Végezetül pedig egy szintén roppant megosztó könyv, ami a fehér ember rasszizmushoz való hozzá állását taglalja.