Egy könyv, ami próbára teszi elfogadó készségünket ⧫ Szurovecz Kitti: A sokszívű

Szurovecz Kittivel a tavalyi év során ismerkedtem meg A kisemmizett angyal című regényén keresztül. Azonnal levett a lábamról az írónő nyers témákat feldolgozó, mégis lágy írásmódja. A kisemmizett angyalhoz hasonlóan A sokszívűben is komoly, nem mindennapi témát tár az olvasók elé. Egy olyan életformát mutat be, amely egyre inkább kezd elterjedni, azonban még nem tart olyan messze az elfogadás útján, mint az azonos neműek kapcsolatait érintő kérdések. Ez, pedig nem más, mint a poliamoria kérdése. Olyan emberek bátor és újító csoportjával ismerkedhetünk meg a regény lapjain, akik képesek egyszerre több embert is szerelemmel szeretni. 

Hallottam már az ilyen beállítottságú emberekről, bár megvallom őszintén nem hazánkban, ezért nagyon kíváncsi voltam erre a regényre és arra, az írónő hogyan fogja tudni majd tálalni az olvasóknak. 

Próbálok magamra nyitott emberként tekinteni, empatikusnak az enyémtől eltérő szexuális beállítottságú emberekkel, toleránsnak és megértőnek a különböző vallási irányzatok által felállított szabályrendszert követő emberekkel és tisztelni az életformájukat. A saját kapcsolataimra vonatkozóan azonban nem tudok ilyen szabad szellemű lenni. Ez valahol a társadalom által előírt normák és elvárások miatt van (tudjátok, házasodj meg, legyenek gyerekeid, ha lehet ne válj el), hiszen ezeket súlykolják belénk. De valahogy én egy rendesen működő, monogám kapcsolatban érzem magamat biztonságban, ez a típusú kapcsolat nyújtja számomra a kiteljesedést. 

A regény főszereplője Annabella, aki két szerelmi kapcsolatot mozgat párhuzamosan, ami miatt két életet kell élnie, két állást fenntartania és kvázi két személyiséget birtokolnia. Annabella egyszerűen nem tud választani két szerelme között, de az élet rákényszeríti erre, amikor kiderül, hogy egy új élet növekszik a szíve alatt. Annabella teljesen összeomlik az új jövevény érkezésének hírétől, hiszen ez azt jelenti, hogy a tökéletesen megtervezett élete darabokra hullik. Nem tudja mi tévő legyen, a kisbabát nem akarja elvetetni, a választásra képtelen. A kialakult helyzet miatt Annabella nem élhet többé hazugságban, mégsem tudja hogyan is tárja fel az igazságot a két szeretett férfinak. 

Utolsó kétségbe esésében mentsvárra lel az interneten, a Sokszívűek Társaságában. Annabella segítséget kér a csoporttól. A történet azzal a fordulattal indul be igazán, amikor Annabella feltárja valódi személyiségét, érzéseit, eltitkolt kapcsolatait mind a két párjának. 

Megmondom őszintén, hogy nehéz volt olvasni ezt a könyvet. Egészen egyszerűen nem vagyok annyira nyitott az ilyen kérdésekre vonatkozóan amennyire gondoltam. Szerintem túlságosan sok volt benne az arcpirítóan kompromittáló jelenet, amikor a számukra átlagos, de az átlag embereknek túlságosan kicsapongónak ható szexuális együttlétek kerültek leírásra. Illetve sokszor a könyvben alkalmazott pszichológiai módszerek sem tűntek nagyon szakszerűnek a számomra. Az írónő másik regényéhez viszonyítva sokkal több volt benne a csöpögős romantika. Nyilván valóan egy ilyen téma kibontása során elkerülhetetlen a romantikus szálak belefűzése, de nekem akkor is túl érzelgősek voltak a szereplők, nem voltak teljesen valósághűek a szememben. 

Véleményem:7,5/10