Gyermekprostítúció és emberkereskedelem, a mai magyar valóság ⧫ Szurovecz Kitti: A kisemmizett angyal

A kisemmizett angyal volt az első találkozásom az írónővel. Megmondom őszintén, hogy azért nem próbálkoztam vele korábban, mert a könyveit előítéletesen egyszerű, romantikus történeteknekbélyegeztem, amikből már igencsak kinőttem. Ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna. Ez után a regény után, pedig elkötelezett rajongója lettem az írónő munkásságának. Hiszen Szurovecz Kitti témái egyáltalán nem könnyedek vagy egyszerűek, munkáiban olyan problémákra világít rá, amik itt zajlanak az orrunk előtt, mégsem történnek fejlemények annak felszámolása érdekében.

A regény két 16 éves lány nem mindennapi történetét meséli el, akik különböző háttérrel rendelkeznek, másmilyen neveltetést kaptak, máshonnan jöttek. Konkrétan semmi közös nincsen bennük, azonban egy szerencsétlen véletlen folyamán sorsuk mégis örökre összefonódik.


Panna, jómódú budai családból származik, felhőtlen életének (szerinte) legnagyobb traumáját éli át, amikor a szülei válására kerül sor. A szüleiből kiábrándult lány, új, alig ismert fiúja lakásán remél menedéket találni, azonban ezzel a lépésével csak betaszította magát egy nem ismert, vad és mocskos világ kapuján.

Mia a duci cigánylány, a Nyírség egy elmaradott kis falujából származik. Családi háttere korántsem olyan makulátlan és felhőtlen, mint Pannának. Apja erősen alkoholizált, ami a sírba is vitte, anyjának komoly mentális problémái vannak, nem is beszélve a három kisebb testvéréről, akikről neki kell gondoskodnia. A lány Pestre megy, ahol munkát ajánlanak neki, azonban az a munka abból áll, hogy a kiskorú lánynak a testét kell árulnia, napjait bezárva tölti egy garzonban, csak dolgozni engedik ki, a keresete nagy részét elveszik tőle.
A lányok, a Mia lakhelyéül szolgáló garzonban talákoznak, ahol mind a ketten foglyok, csak Mia "önszántából" került oda, Pannát, pedig oda vitték az emberrablók. Bepillantást nyerhetünk a klán mindennapos működésébe, módszereikbe és brutalitásukba. Panna apja igen befolyásos ember, ezért az eltűnését követően hajtóvadászat indul az elrablók ellen. Ez keresztbe húzza a bűnbanda számításait és nem állíthatják ki a lányt csak úgy az utcára dolgozni. A legjobb megoldás, ha külföldre küldik.

Panna és Mia között az átéltek következtében olyan szoros barátság, kapocs alakul ki, ami elszakíthatatlannak látszik. A lányok közösen tervezik Panna szökését mielőtt a lányt sikeresen kiadják külföldre. A nem várt fordulatok következtében azonban Miának is menekülnie kell. A két lány rákerül az üldözöttek listájára.

Nagyon tetszett az a megoldás, hogy a regény nem fejeződött be ezen a ponton, hanem haladt előre, megmutatva azokat a rejtett dolgokat, amikbe az olvasó nem is gondolt volna bele. Betekintést nyerhetünk a jogi hercehurcába, a nyomozásba, a zsarolásokba, a gyermekelhelzyési kérdésekbe. És akkor rádöbben az olvasó, hogy Szurovecz Kitti egy olyan problémára hívja fel a figyelmet, ami a magyar jogrendszer szerint nem létezik. Mivel, pedig nem létezik könnyen ki lehet használni az ebből adódó lehetőségeket és nehéz is fellépni ellene.

A regény nagyon olvasmányos, villámgyorsan lehet haladni vele, annak ellenére, hogy néhány helyen nagyon nehéz olvasni. Például a vidéki intézetekben zajló borzalmakról vagy a prostítúcióval foglalkozó bandák munkamódszereiről. Remek írói megoldásnak tartom, hogy a két szálon futó történetet a két lány narrációja szólaltatta meg. Az elején hatalmas volt a kontraszt, Panna budai, szofisztikált elbeszélése, és Mia tájszólásokkal teli mondókája között. Aztán ahogyan haladt a történet és fejlődtek a karakterek a szöveg is egyre jobban összecsiszolódott. A karakterek és az események is nagyon életszagúak, semmi nem helyénvaló nem volt a regény lapjain.
Nálam igazi kedvenccé vált az írónő.

Véleményem: 10/10




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történelmi regények könyvajánlója ⧫ Avagy milyen könyvekkel kezdjük, ha szeretnénk jó történelmi regényeket olvasni

Talán életem legfontosabb könyve ⧫ Szabó Magda: Az őz

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita - "Kézirat el nem ég!"