Morrigan Crow története egyre izgalmasabb ⧫ Jessica Townsend: Csudamíves - Morrigan Crow baljós öröksége
Nagyon vártam már Morrigan Crow történetének a folytatását, hiszen az első rész teljesen levett a lábamról. Visszagondolva nem értem magamat, hogy miért vártam eddig a könyv olvasásával, amikor egy ideje már a polcomon volt. Őszintén szólva az olvasás elején majdnem vissza raktam, mivel a regény egy téli jelentettel indít, de szerencsére a történet hosszabb időszakot ölelt fel, így váltakoztak benne az évszakok. Nem nagyon lett volna kedvem egy télen játszódó könyvet olvasni nyár közepén.
Az első rész végén akkor hagytuk ott Morrigant, amikor sikeres felvételt nyert a Csudálatos Társaságba és Jupiter végre felfedte előtte, hogy csudamíves. Az első részről bővebben IDE kattintva olvashattok. Ebben a részben kezdik el a Társaságba bekerült diákok csudálatos képzésüket, az olvasó is ízelítőt kap az iskolai időszakból. Pontosan azokból az elemekből kapunk többet, amit a Nevermoorból hiányoltunk. Az írónő sokkal jobban kibontotta a karaktereket, bár azt sajnálom, hogy az egyik kedvenc karakteremnek, Fennek itt már kevesebb szerep jutott. Jobban elmélyedtünk Nevermoor világában és a város csodáiban, trükkös útjain, sikátorain bandukolva. Ebben a részben bontakozik ki igazán a világfelépítés, mivel Morrigan bátrabban mozog a környezetében, egyre jobban ismeri a várost, ezáltal az olvasó is szélesebb spektrumban ismerheti meg ezt a varázslatos közeget.
Szereplőink izgalmas rejtélyekbe bonyolódik, mivel lépten-nyomon tűnnek el az emberek, amelyek felderítésében aktív szerepet vállal Jupiter, Morrigan pártfogója. Sokkal több akció és izgalom járja át ezt a kötetet, sokkal pörgősebb lett a történet, ami letehetetlenül izgalmassá teszi, csakúgy faltam az oldalakat. Morrigan sokkal jobban kinyílt, többet mutatott meg magából, ami nagyon jó hatással volt az egész regényre. A társaság működéséről is többet tudhattunk meg, valamint a Nevermooriak csodálatos képességeiről, a gyerekek között szövődő kapcsolat is egészen lenyűgöző volt olvasni.
Többet tényleg nem szeretnék elárulni a cselekményről, mert így is vannak benne olyan mondatok, ami az újdonság erejével hat azok számára, akik nem olvasták az első részét. Jessica Townsend írásmódja egészen különleges, a regény ifjúsági témája ellenére rengeteg olyan mondattal örvendeztetett meg, ami megállná a helyét egy szépirodalmi alkotásban is. Ha ezt a kötetet veszem alapul akkor egyre sötétebb és izgalmasabb történetre számíthatunk.
A sorozat egyaránt jó szórakozást nyújt mind a fiatalabb korosztálynak, de a felnőtteknek is, hiszen mindenki szeret néha elvarázsolódni és ennek Jessica Townsend nagy mestere. Bátran vágjatok bele, mert ezzel a történettel egy nem mindennapi olvasmányélménnyel gazdagodhattok.
Vélemény: 5/5
Az első rész végén akkor hagytuk ott Morrigant, amikor sikeres felvételt nyert a Csudálatos Társaságba és Jupiter végre felfedte előtte, hogy csudamíves. Az első részről bővebben IDE kattintva olvashattok. Ebben a részben kezdik el a Társaságba bekerült diákok csudálatos képzésüket, az olvasó is ízelítőt kap az iskolai időszakból. Pontosan azokból az elemekből kapunk többet, amit a Nevermoorból hiányoltunk. Az írónő sokkal jobban kibontotta a karaktereket, bár azt sajnálom, hogy az egyik kedvenc karakteremnek, Fennek itt már kevesebb szerep jutott. Jobban elmélyedtünk Nevermoor világában és a város csodáiban, trükkös útjain, sikátorain bandukolva. Ebben a részben bontakozik ki igazán a világfelépítés, mivel Morrigan bátrabban mozog a környezetében, egyre jobban ismeri a várost, ezáltal az olvasó is szélesebb spektrumban ismerheti meg ezt a varázslatos közeget.
Szereplőink izgalmas rejtélyekbe bonyolódik, mivel lépten-nyomon tűnnek el az emberek, amelyek felderítésében aktív szerepet vállal Jupiter, Morrigan pártfogója. Sokkal több akció és izgalom járja át ezt a kötetet, sokkal pörgősebb lett a történet, ami letehetetlenül izgalmassá teszi, csakúgy faltam az oldalakat. Morrigan sokkal jobban kinyílt, többet mutatott meg magából, ami nagyon jó hatással volt az egész regényre. A társaság működéséről is többet tudhattunk meg, valamint a Nevermooriak csodálatos képességeiről, a gyerekek között szövődő kapcsolat is egészen lenyűgöző volt olvasni.
Többet tényleg nem szeretnék elárulni a cselekményről, mert így is vannak benne olyan mondatok, ami az újdonság erejével hat azok számára, akik nem olvasták az első részét. Jessica Townsend írásmódja egészen különleges, a regény ifjúsági témája ellenére rengeteg olyan mondattal örvendeztetett meg, ami megállná a helyét egy szépirodalmi alkotásban is. Ha ezt a kötetet veszem alapul akkor egyre sötétebb és izgalmasabb történetre számíthatunk.
A sorozat egyaránt jó szórakozást nyújt mind a fiatalabb korosztálynak, de a felnőtteknek is, hiszen mindenki szeret néha elvarázsolódni és ennek Jessica Townsend nagy mestere. Bátran vágjatok bele, mert ezzel a történettel egy nem mindennapi olvasmányélménnyel gazdagodhattok.
Vélemény: 5/5
Megjegyzések
Megjegyzés küldése