Holokauszt regény egyenesen a haláltáborból ⧫ Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás

Európában különösen fontos szerepet játszik az irodalmi palettán a holokauszt és a második világháború témája. A hatalmas kínálatban vajon lehet újat mutatni ebben a témában? Az Athenaeum kiadó gondozásában egy olyan különleges kötetet olvashatunk, ami a táborban töltött idő alatt keletkezett. Frissen és hitelesen számol be a történtekről, az eseményeket nem homályosítja el az emlékezet és az idő. 

A holland származású Eddy de Wind frissen végzett orvosként, feleségével Friedellel került Auschwitzba, egy olyan helyre, aminek a neve, akkor még semmit nem mondott az embereknek. Erős fiatalként, ráadásul orvosként nagy esélye volt a túlélésre. Eddy sorsa viszonylag könnyebb volt a táborban, mint a többi rabnak, hiszen kevés fizikai munkát végeztettek vele, hamar átkerült az egészségügyi részhez. Friedel jövője kevésbé tűnt rózsásnak, hiszen a legtöbb életerős nővel együtt a 10-es blokkba helyezték el, ahol a hírhedt dr. Mengele kísérletezett a nőkön. A nácik egy tökéletes és egyszerű módszert akartak kidolgozni a zsidók és a cigányok sterilizálására. Fridel szerepe miatt nagyobb betekintésre számítottam a női blokkban folyó kísérletekre vonatkozóan, de sajnos a könyv nem tudta kielégíteni kellőképpen a kíváncsiságomat.


Alapvetően kevesebb szó esik a tábor körülményeiről, mint más holokauszt témájú könyvben, a középpontban inkább Eddy orvosi tevékenysége és a Friedellel való kapcsolata áll. Az ilyen témájú regényekben nem jellemző a szerelmi szál, ebből a szempontból is különleges ez a regény.
Eddig nem olvastam még az ő helyzetükben lévő zsidókról, hiszen egyikük sem végzett komoly fizkai munkát, viszonylag rendes mennyiségben kaptak ételt, ezért nem is gyengültek le annyira, mint a tábor többi lakója. Az író magát a táboron kívülre helyezi, hogy el tudjon vonatkoztatni a történésektől és szubjektív képet tudjon adni az olvasónak. Az ilyen típusú történeteket általában nagyon szoktam szeretni, de ezzel valahogy nagyon nehezen jutottam dűlőre. A végén persze a fordító utószavában megkapjuk az erre vonatkozó válaszokat, mégpedig a szerkesztés hiányát. A regényt ugyanis alapvető szerkezstés nélkü adták a nyomdába (nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is), ami nagyon megnehezítette az olvasást, szinte élvezhetetlen volt a szöveg. A szekesztői segítség merev elutasítása nagyon erősen rányomta a bélyegét az olvasási élméyre. A frissességet napló formájában jobban tudta volna érzékeltetni, mint egy szerkesztetlen regény formájában. Mindenesetre fontos könyv.

Vélemény: 3/5

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történelmi regények könyvajánlója ⧫ Avagy milyen könyvekkel kezdjük, ha szeretnénk jó történelmi regényeket olvasni

Talán életem legfontosabb könyve ⧫ Szabó Magda: Az őz

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita - "Kézirat el nem ég!"