Roberto Bolaño: A sience fiction szelleme - Egy életmű első darabja

Szerző: -


Bolaño egy nagyon különleges alakja a 20-21. századi irodalomnak. Egy rejtőzködő zseni, aki 1993-ban publikált először a nagyközönség előtt, holott 1984-től kezdve voltak elkészült kéziratok a tarsolyában. Többek között A science fiction szelleme, ami első elkészült műve volt. A kisregényt Bolaño tudatosan nem adatta ki, mert minden szempontból csiszolatlannak, tökéletlennek találta. Energiát a nagy műre tartogatta, aminek alapjai már megtalálhatók ebben a kisregényben. Valószínűleg már akkor, 1984-ben is kiadták volna a regényt, de Bolaño igazán nagy durranással akart betörni az irodalmi világ szűk berkeibe. Ami valljuk be nagyon is jól sikerült neki, hiszen ma a kortárs spanyol nyelvű irodalom egyik fontos személyiségeként tartják számon. 



 Bolaño féktelenül belevetette magát az élvezetekbe, aminek sajnos később meg is lett a következménye. Talán még Charles Bukowskinál is nagyobb alkoholista volt, nem vetette meg a heroint sem. 38 éves korában fedezték fel nála a súlyos májbetegséget, ami a heroinfogyasztás és a vélhetően fertőzött tűk követezménye, ami sajnos 50 évesen el is vitte. Bolaño a halál szelétől megérintve, versenyt futva az idővel alkotott. Azonban az a nagy regény, ami meg hozta számára az igazi áttörést, a 2666, csak a halála után, 2004-ben került az olvasókhoz. 

 Bolaño kincsesládájában, ahogy A science fiction szellemének előszavában fogalmaztak még rengeteg kiadatlan alkotás lapul, ami posztumusz lát napvilágot.  A kisregény magán hordozza a kezdő írók útkeresésének nyomait. A mű nem homogén, hanem egy nagy össze-visszaság, amiben azért lappang értelem. A főszereplő, Jan, a kezdő író, aki leveleivel bombázza a már befutott sci-fi írókat. Bemutatásra kerül a '70-es évekbeli Mexikóváros, a fiatalok fellengzős, nemtörődömsége az élettel szemben. 

 Érdekes olvasmány volt. Sajnos eléggé szenvedtem a regény olvasásával, talán azért, mert nem volt elég hosszú, ahhoz, hogy meg tudjam szokni ezt az írói stílust. Még kicsit össze-vissza volt, kiforratlan, mint általában az első regények. Már nagyon kíváncsi vagyok a főműre, a 2666-ra, amibe sok elemet átvitt első kisregényéből. 

 Véleményem: 6/10

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történelmi regények könyvajánlója ⧫ Avagy milyen könyvekkel kezdjük, ha szeretnénk jó történelmi regényeket olvasni

Szerző: -
Kép
Az aktuális olvasmányom - Caleb Carrtól A halál angyala - döbbentett rá, hogy mennyire odáig vagyok a történelmi regényekért. Azonban valamilyen okból kifolyólag mostanában nem sokat olvastam belőlük. Ezek a regények sokkal többet tudnak adni az olvasónak a kortárs művekhez képest, hiszen olyan korokba és történelmi jelentőségű eseményekbe láthatunk bele, fontos helyszíneket vehetünk szemügyre több száz évvel ezelőtti pompájukban, amik túltekintenek saját korunkon. Persze ez nem azt jelenti, hogy a történelmi regények jobbak lennének azoknál, amik a saját korunkban játszódnak, csak sokkal szélesebb sugárban tekinthetjük át ez eseményeket, a korrajz megfelelő leírásának hála. Viszonylag hamar megismerkedtem a történelmi regényekkel, mert apukám is nagy rajongója a műfajnak. Ezek a könyvek attól annyira jók, hogy olvasás közben tényleg úgy érzi az ember, hogy ott áll a fagyos tundrán a cárizmus idejében, vagy forró egyiptomi homok perzseli a talpát Kleopátra korában. Összegyűjtöt
Olvass tovább »

Talán életem legfontosabb könyve ⧫ Szabó Magda: Az őz

Szerző: -
Kép
Szánom bánom, de még csak idén kezdtem el ismerkedni Szabó Magdával, mint személlyel, magánéletével, házasságával, Szobokta Tiborral és irodalmi munkásságával. Első regényem az írónőtől a legismertebb ifjúsági története, az  Abigél  volt, ami nem volt ugyan rossz kezdés, de valahogy nem tudott magával sodorni a tizenévesek világa, még első világháborús közegben sem. Mivel Szabó Magda hirtelen annyira népszerű lett, rengeteg fórumon találkozni vele, legyen az Szabados Ági olvasás népszerűsítő programja vagy a Poket zsebkönyvek, hogy egyszerűen kíváncsi lettem mit tartogat még az írónő és miért rajonganak érte annyian még mindig. Az őz megadta nekem a választ a kérdéseimre. Szabó Magda egyszerűen zseniális, olyan mélységgel és belső tudással ábrázolja a karaktereket és a női sorsokat, hogy a hideg futkosott a hátamon olvasás közben, de ugyanakkor letehetetlenül magába szippant a történet. Bátran kimerem jelenteni, hogy Az őz lett életem egyik fontos könyve, amit újra és újra elő fogok
Olvass tovább »

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita - "Kézirat el nem ég!"

Szerző: -
Kép
Végre sikerült eljutnom Bulgakov legendás könyvéhez, amit a Sátánról írt. És most nem csak leemeltem a polcról és elolvastam az első száz oldalt, mint legutóbb, hanem végig is olvastam. Tavaly, amikor próbálkoztam vele, ostoba módon magammal vittem mindenhova. Pedig ez nem egy metrón olvasható lagymatag kis lányregény, hanem egy nehéz könyv, amit csak nyugalomban lehet olvasni, hiszen rengeteg kiegészítő jegyzet tartozik hozzá, amiket ildomos elolvasnunk, ha teljes korképek akarunk kapni, illetve sok összefüggés, ami amúgy nem lenne elég nyilvánvaló. A kézirat roppant rejtélyes és titokzatos. Bulgakov abban a veszélyes korban kezdte el írni nem mindennapi témjú regényét, amikor minden veszélyesnek számított és az élet minden területét átszőtte a politika. 1928-ban kezdte el írni és 1940-ben "fejezte be". Ez alatt a 12 év alatt többször kényszerült rá a kézirat megsemmisítésére, 5-ször fogott neki. A Bulgakov kutatók szerint A Mester és Margaritának 5 különböző, különbözőkép
Olvass tovább »