A 4MGY ámokfutása folytatódik ⧫ J.D. Barker: Az ötödik áldozat

Pontosan kilenc hónapra volt szükségem, hogy meg tudjam emészteni A negyedik majom történetét. A szerzővel tavaly ismerkedtem a Draculon keresztül. Egyszerűen imádtam a modern köntösbe bújtatott vámpír történetet és megmondom őszintén a Dracul miatt vettem a kezembe a sorozatgyilkosos trilógiájának első részét. A negyedik majom eléggé megviselt, hiszen iszonyú részletesen ecsetelte a sok szörnyűséget, amit Anson Bishop a lányokkal művelt. Kicsit megfeküdte a gyomromat. Ebből kifolyólag kénytelen voltam pihentetni a regény folytatását, mert egyszerűen túlcsordultak bennem a véres történetek. Be kell vallanom, hogy az a tény is visszatartott, hogy a második részben főleg a nyomozó csoport munkáját követhetjük nyomon. Féltem, hogy a nyomozás részletei untatni fognak. Hatalmasat kellett csalódnom pozitív irányba, annyira tetszett a könyv, hogy három nap leforgása alatt elolvastam, pedig nem egy vékony darab. 

Az első részben a rendőrségnek sikerült azonosítania Anson Bishopot, mint 4MGY-t, viszont nem tudták őrizetbe venni. Az ötödik áldozat ott folytatódik, ahol az első részben elváltunk a szereplőktől, kis csavarral persze. A sajtó úgy tünteti fel Portert, mintha ő engedte volna el Bishopot, aminek következtében Sam fanatikus módon rács mögött akarja tudni a gyilkost az ügy lezárása és nevének tisztára mosása érdekében. Felbukkan a színen egy új sorozatgyilkos, akinek semmi köze nincsen a Négy Majom gyilkoshoz vagy mégis? Az új gyilkosnak teljesen mások a módszerei, egy rendkívül precíz, aprólékos és türelmes emberről van szó. Porter nem tud elvonatkoztatni Bishoptól, ezért privát nyomozást folytat, kiderülvén megjelenik az FBI is a képben, elveszik Portertől a 4MGY ügyet és felfüggesztik. Porter ezután teljesen külön utakon jár, a Bishop által hátra hagyott morzsák szedegetése közben. Az FBI a 4MGY ügyön dolgozik, míg Porter régi csapata az új gyilkost próbálják felkutatni. 

Borzalmasabbnál borzalmasabb gyilkosságokat hajt végre az új gyilkos és mivel a rendőrség bőszen azt hiszi, hogy a 4MGY továbbfejlesztett változatával van dolguk nem is kap nevet, pedig az olvasó számára teljesen egyértelmű, hogy nem ugyanaz a személy követte el a gyilkosságokat. Porter régi csapata egy új taggal, Sophie Rodriguzzel bővült, az eltűnt gyerekektől. Nagyon élvezetes volt olvasni, ahogyan ez a jól működő csapat olajozott gépezet módjára működik, gyorsan reagálnak a kialakult helyzetekre. 

Az esetek között első ránézésre semmi logika nem fedezhető fel, de persze a végén az író megmutatta, hogy mindennek nagyon is sok értelme volt és elhintette a morzsákat, ami a pazar befejezés ígéretét hozza az olvasóknak. Megkérdőjeleződik benne az első részben kulcs szerepet játszó napló hitelessége, ami sok teóriát felborít. Szerencsére a regény végére újra megjelennek az izgalmas napló részletek, de már semmiben sem lehet biztos az ember, hiszen annyira kusza a történet. Szerencsére nem kell sokat várnunk, mert november 26-án érkezik a történet lezárása A hatodik éjszaka címen. 

J.D. Barker ebben a regényben is megcsillogtatta borzongató zsenialitását, hiszen úgy keverte a lapokat a papíron, hogy a való élet simán ötleteket meríthetne tőle. Az 517 oldalon végig elkísért az a borzongató érzés, sokszor kellett körbe néznem a lakásban, hogy tényleg egyedül vagyok-e. Ugyanakkor két dolog miatt sem tudtam letenni: mindegyik fejezet nyitott véget kapott, ami miatt egyszerűen lehetetlen volt letenni, másrészt bennem volt az a félelem is, hogyha leteszem egyedül maradok ezekkel a rémes gondolatokkal, amiket a könyv ébresztett bennem. Öt pontos a regény, minden sora teli találat. 

Vélemény: 5/5