Könyvorgia

A női emancipáció egyik fontos lépése a divat megreformálása volt. Ez bagatellnek tűnhet, de létfontosságú volt, hiszen fűzőben és több 10 kilós ruhakölteményekben csak a férfiak elnyomása alatt élő tehetetlen nők maradtak volna a mai napig. A fűzőt viselő nők nem női mivoltukból kifolyólag voltak gyengébbek és nem az érzékenységük miatt ájultak el folyton folyvást, hanem azért mert ezt a borzasztó találmány akadályozta őket nemcsak a mozgásban, hanem a levegővételben is. Igazából a feminizmus a fűző elhajításával kezdődött meg. A változást a férfi orvosok szorgalmazták, akik látták, micsoda károkat okoz a női testben, de csak a feminista mozgalmak tudták meghozni a kívánt eredményt. A kötet végigkalauzolja olvasóját ezen a roppant izgalmas utazáson egészen Sissitől kezdve az első magyar szépségkirálynőkig. 

Jessica Townsend 9 részesre tervezett ifjúsági fantasy sorozatát nem véletlenül hasonlítják annyian a Harry Potterhez, azonban korántsem koppintásról van szó. A két mű között pusztán annyi a hasonlóság, hogy mind a két főszereplő története 11 éves korában kezdődik el, egy varázslatos világban, amit egy hozzájuk valamiben hasonlító gonosz lény tart rettegésben. J. K. Rowling kultikus sorozatában Harry áll párban Voldemort nagyúrral, Townsendnél, pedig Morrigan Crow és Ezra Squall. De mind a világépítés, mind a cselekmény és az események merőben eltérnek egymástól. Így aki amiatt fél a kezébe venni a sorozatot, mert nem akar Harry Potter utánzatot olvasni az engedje el minden aggodalmát és olvassa a Nevermoort, mert nagyon jó. Most, pedig következzen egy gyors összefoglalás a történetről:

Ki ne álmodott már arról gyerekkorában, hogy kinyitva egy teljesen szokványos ajtót egy másik világban találja magát, idegen lények között, ismeretlen tájakon és persze mágiával körbe véve. Erre a klisére épít például C.S. Lewis klasszikusa, a Narnia és Alix E. Harrow is ezt állítja regénye középpontjába. Az 1900-as évek elején játszódó történet akkor veszi kezdetét, amikor a 7 éves January Dubose megtalál egy ajtót egy mezőn. Januaryt nemcsak a neve, hanem a származása, a neveltetése, családja története és a bőrszíne is egyedivé teszi. Egy gazdag, különc üzletember, Cornelius Locke gyámsága alatt nő fel, miközben az édesapja Lockenak dolgozva járja a világot, hogy különleges ereklyéket gyűjtsön a Mr. Locke által vezetett Régészeti társaság számára. Édeasnyját soha nem ismerte, apját, pedig alig látja a rengeteg utazás miatt, így a különc milliárdos tölti be az apaszerepet életében.  Az első ajtó után még sok évnek kell eltelnie, hogy January újra az ajtók nyomába eredhessen, amiben eg

2020 óta a mindennapjaink nagy részét egy rajtunk kívülálló erő, egy nálunknál nagyobb hatalom szabályozza, húzza keresztbe a számításainkat, bénítja meg a szabadságunkat és teszi gyászolóvá a fél világot. Természetesen nem Istenről beszélek, hanem a Covid-19 járványról, ami sokkal nagyobb veszéllyel fenyeget, mint azt bárki is gondolta volna az elején. Ebben a különleges élethelyzetben természetesen mindenhol ezzel a témával találkozik az ember, nem csoda, hogy a járványhelyzet kezdete óta könyvek tucatjai íródtak a témában. Én azok közé tartozom, akik nem akarták sokkolni magukat a felénk özönlő információ sokaságával, magyarul nem akartam még olvasni is a járványról, hiszen benne élek, ez határozza meg a mindennapjaimat. Azonban a járványhelyzet vége felé járva (optimális esetben) úgy gondoltam, hogy elolvasnám Csernus doki gondolatait erről a helyzetről.