Könyvorgia

Alice Walker: Bíborszín  Európa Kiadó Alice Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel! A történet főhőse, az afroamerikai gettó patriarchális, szexista szabályainak fogságában vergődő Celie a kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni. Az események sodrában azonban két szeretett nő hatására fokozatosan felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét nem kizárólag a túlvilágban, hanem esetleg a jelenben is érdemes megtalálni. Celine emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. Walker klasszikusa biztos iránytűt ad mindazok kezébe, akik úgy érzik, hogy reménytelennek tűnő helyzetükből nem találják a kiutat.  A mű 1987-ben Kedves Jóisten címen jelent meg

Jessie Burton, 2014-ben futott be íróként,  A babaház úrnője  című történelmi regényével. Az írónőt, olyannyira váratlanul érte a siker, az elismerés, a média hatásai a mindennapi életére, hogy első regénye megjelenése után mély depresszióba esett. Az elhúzódó betegség ideje alatt, Jessie rájött, hogy csak akkor talál kiutat ebből a helyzetből, hogyha képes visszanyúlni ahhoz a dologhoz, amiben megnyugvásra tud találni. Nevezetesen az íráshoz. A depresszió elűzésének, a siker kezelésének és az önmagához való visszatalálásnak eredménye, a Múzsa című könyv. A babaház úrnőjéhez hasonlóan a Múzsa is egy olyan történelmi korba repíti az olvasót, amikor a nőknek még nem volt annyi hatalmuk és nem számított a szavuk, mint manapság. De most nem kalandozik olyan messzire az írónő fantáziája, csak a 20. század különböző évtizedeiben meséli el az eseményeket. 

Vannak olyan könyvek, amik egyszerűen alapművekké válnak. Teljesen függetlenül attól, hogy milyen korban íródtak, hol és hány országban tiltották be, milyen rejtélyes módon került az olvasókhoz. Ezeket a könyveket kivétel nélkül mindenkinek el kell olvasnia, hiszen olyan fontos üzenetet hordoznak magukban, ami miatt az irodalom alappilléreit alkotják. Ray Bradbury sci-fije, a Farenheit 451 is ebbe a kategóriába tartozik. Nem vagyok a műfaj nagy kedvelője, ezért ezt a vékonyka könyvet elég sokáig és nagyon nyögve nyelősen olvastam. Kétség sem fér hozzá azonban, hogy a történet, amit Bradbury kibontott kötelező olvasmány minden sci-fi és disztópia rajongó számára. A könyv 1953-as megjelenése nagy port kavart, hiszen a tv irodalomra mért negatív hatásait taglalja. Magyarul 1966-ban jelent meg az Európa Kiadó gondozásában. Idén, pedig az Agave Kiadó hozta ismét a nézőt látó terébe, a gyönyörű filmes borítóval. Ráadásul nem csak a Farenheit 451 rejlik a könyvben, hanem néhány rövidebb n

A különböző könyves kihívásokat talán a sportokban jelen lévő kihívásokhoz tudnám hasonlítani. 30 napos guggolás vagy plank kihívás, aminek a végén egyrészt sokkal elégedettebb lesz az ember önmagával, másrészt egyre edzettebb és motiváltabb a tovább haladáshoz. A könyves kihívások sokkal hosszabb távra tekintenek, általában egy évet ölelnek fel, de akad olyan is, ami élet hosszig tart. Magyarországon igazán 2015-ben lobbant fel a könyves kihívások iránti láz. Akkor mi is, a tesómmal  hatalmas hévvel és lendülettel vetettük bele magunkat. Én szégyen szemre nem tudtam teljesíteni, viszont a húgom bravúrosan végig vitte az évet, sőt még több könyvet is elolvasott, mint, amihez a kihívás teljesítéséhez szükség volt. Ezek a kihívások iszonyatosan tudják inspirálni az olvasókat, kiszélesíti a látókörüket, hiszen olyan könyvekhez nyúlnak, amit talán soha nem vettek volna le a polcról, olyan szerzőkkel és műfajokkal ismerkedhetnek meg, amiről soha nem gondolták volna, hogy kedvükre való l

A  Lagom  után a Sisu megismerése következik a sorban. A Hygge, Lykke, Lagom és a Sisu mind olyan lefordíthatatlan értékeket hordoznak magukban, ami elengedhetetlennek mondható a Skandináv országokban. A Sisu a finnek pozitív életszemléletébe enged betekintést. A sisu, a többihez hasonlóan egy lefordíthatalan kifejezés, ami egy olyan életérzést jelent, amiben ötvöződik a rugalmasság, a kurázsival, a határozottsággal, kitartással és szívóssággal. A félreértések elkerülés végett a sisu nem ostoba, de bátor tettek sokasága, hanem a tenni akarás, az élethez való elkötelezettség. Egy egyszerű példán keresztül tekintsünk a sisura. A sisu az, amikor megmászunk egy hegyet és az utolsó métereket szinte újult erővel, iszonyatos lendülettel tesszük meg.

Kovácsy Zsombor praktizált már orvosként és ügyvédként is, ezért az egészségügy szakmai és jogi részére is remek rálátása van, valamint nagyon hiteles. Mondanivalója egyszerűen van megfogalmazva, hogy még az is meg tudja érteni, át tudja látni az egészségügy bonyolult rendszerét, akinek nincs orvosi végzettsége. A Beutaló egy remek útikönyv azoknak, akik meg akarják érteni vagy kénytelenek megérteni ezt a bonyolultan működő rendszert. Az egészségügy minden országban máshoz működik. Míg például Amerikában mindenért külön kell fizetni, Magyarországon biztos alapokon nyugvó szociális háló védelmez bennünket. A tb-t mindenki fizeti, tehát, ha valami bajunk van és elmegyünk az SZTK-ba kötelesek ingyenes ellátásban részesíteni bennünket. Ez persze papíron nagyon szépen hangzik, a szociális háló, a háziorvosi rendszer és a védőnői ellátás. Azonban az egészségügy nagyon sok sebből vérzik. Kovácsy szépen vezeti végig az olvasót a rendszer működésének alapjain, kiemelve a jó dolgokat és a hi

A New York trilógia, Auster második regénye, pályájának elején keletkezett, egészen pontosan 1987-ben került publikálásra. Első regényével ellentétben azonban a New York trilógia már saját neve alatt jelent meg. Őszintén szólva, ha ez a könyv lett volna első találkozásom Austerrel nem biztos, hogy belopja magát a szívembe. Szerencsésen alakult, hogy a legfrissebb regényét, a 4321-et olvastam először. A könyv címéhez hűen, a regény három kisregényt foglal magában, amik különbözőségük ellenére nagyon hasonlóak és pont úgy tartoznak egymáshoz, ahogyan az íróhoz is. Látszik, hogy ennek a regénynek a megírásakor Auster még csak bontogatta írói szárnyait. Ugyanis beleírta saját magát, a feleségét, sőt a lányát is a történetekbe. A három történet hasonló téma köröket dolgoz fel, hiszen mindegyik kisregényben valamilyen rejtélyes esemény történik, minek következtében a főszereplők nyomozásba kezdenek. Közös pont, hogy mind a három történet főleg New Yorkban játszódik, de előfordul pár

Alice Walker 1982-es Pulitzer-díjas regénye, a Bíborszín nemrég jelent meg ismét, nemcsak új címet, de gyönyörű, új köntöst is kapott. A kiadó a borítón egy Emma Watson idézetet tüntetett fel, mi szerint ez a különleges levélregény a világirodalom 10 legfontosabb nőregényének egyike. Emma Watson a sztárvilág legnagyobb könyvmolya, ezen felül nő jogi aktivista, aki kemény harcot vív a nemek egyenlőségéért. Ebből a megfontolásból kiindulva úgy gondoltam megosztom veletek az Emma által összeállított listát. Szerencsére több könyv is megjelent már magyarul vagy a megjelenés folyamatban van.