Könyvorgia

A novella nem kifejezetten az olvasmányaim célközössége, általában csak prózát olvasok, verses kötetet. pedig a gimnázium utolsó éve óta nem vettem önként a kezembe. Néha jó egy kicsit a komfortzónánkon túl tekinteni. Zhang Jiajia könyve nemcsak műfaji tekintetben volt elütő az általában olvasott könyvektől, hanem kulturálisan, mentalitásban és értékrendben is. Zhang Jiajia jelenleg 38 éves, de mégis olyan bölcsességgel és élettapasztalattal telien ír. Talán minden ázsiai ember ilyen, de az is lehet, hogy ő csak "durván jó író", ahogyan az egyik novellájának szereplője utal rá. A Kínai Nantungban él, de írásain keresztül vele együtt az olvasó is bejárhatja a hatalmas ország majdnem minden szegletét. Zhang nem kifejezetten saját magáról ír, de mindegyikben valamilyen módon benne van. Persze a kötetben olyan novellák is előfordulnak (jószerével), amik csak az íróról szólnak.

Sarah Winman Bádogemberében először a gyönyörű borító fogott meg. Ez a megkapó, élettel teli ragyogó sárga szín. Szép lett a magyar borító, de van egy angol változat, ami Van Gogh Napraforgók című festményét veszi alapul. Személy szerint nekem sokkal jobban tetszik, művészibb. Nem gondoltam volna, hogy ez a vékonyka sárga könyv ennyi érzelmet és szomorúságot rejthet. Kicsit a Gustáv-szontátához tudnám hasonlítani, hiszen itt is egy különleges barátság került a középpontba, de Rose Tremain regényéhez képest ez sokkal élettel telibb és irodalmilag szebb.

Már régóta kacérkodtam Zadie Smith regényeivel. Nem tudatos megfontolásból választottam tőle az NW címűt, ez volt az első műve, ami elérhető közelségbe került hozzám. Zadie Smith neve sokszor felmerül a modern, brit irodalom emlegetése során, illetve különösen érdekes fényt vet az angolokra, hogy Smith afrikai felmenőkkel rendelkezik, ezáltal pontosan és színesen tudja bemutatni a multikulti Angliát és annak sokszínű lakóközösségét. A regény London északi részén játszódik, a bevándorlók által lakott, csak NW-ként emlegetett városrészben. Négy fiatal felnőtt történetét követi végig, akik közül senki sem illik a hidegvérű angolok közé, mégsem lógnak az utcákon jelen lévő sokféle etnikum közül.

Maja Lunde, Norvég szerző, aki A méhek története című disztópikus regényével robbant be a köztudatba. Érdekes témát boncolgat egy olyan jelenségről, ami természetromboló életmódunk hatására hamarosan valósággá válhat, nem csak egy írónő képzeletének a szüleménye lehet. A regény arra épít, hogy a globális felmelegedés következményeinek a hatására a méhek szépen lassan kipusztulnak a Földön. Az esős nyarak, az apró teremtmények lassú halálához vezetnek, a rovarirtó szerek elengedhetetlen használata miatt, pedig a méhek ösztönei olyannyira eltompulnak, hogy nem találnak vissza az életet és a biztonságot jelentő kaptárakba, számuk meredeken csökken, már csak egy vírus és teljesen kipusztul a faj. A zümmögő csíkosok eltűnése beláthatatlan következmények lavináját indítja el. Ugyanis, ha nincsen a méhek szorgos munkája, akkor nincsen semmilyen mezőgazdasági termelés, mivel a takarmány növényeket sem tudják megtermelni az emberek étkezéséből fokozatosan eltűnik a hús fogyasztása. Éhezések é

A június igencsak brutálisra sikeredett, könyves beszérzések terén. Illetve, ha már itt tartunk akkor az olvasmányok számát tekintve is brutális mennyiséget (természetesen magamhoz képest) sikerült elolvasnom. Szám szerűen 7 darabot. Összesen 20 könyvvel lettem gazdagabb a hónapban, amiből tíz darabot a Libri Könyvesboltok jóvoltából nyertem.

Frida Kahlo a 20. századi Mexikó és az Egyesült Államok emblematikus alakja. Festményeivel olyan egyedi hangot tudott megütni, ami kiemelte őt a szokványos festők közül. A Frida füveskönyve című regény a festőnő szenvedésekkel tarkított, szenvedélyes életét mutatja be a kíváncsi olvasónak. Itt van egy nő, akit az élet minden téren ki akart zsigerelni és tönkre akart tenni. Egy nő akit már mindenhol összetörtek, ahol csak egy embert össze lehetett törni. És mégis ez a nő olyan szenvedélyesen élte az életét, annyira kapszkodott a valóságba és annyi életvidámság áradt belőle, hogy élete és munkássága a mai napig is példaként áll az emberiség előtt. "Merj élni, meghalni bárki tud!"