Könyvorgia

Ez egy hatalmas monumentális családregény, aminek az olvasása nagyjából akkora élményt adott, mint jó tíz évvel ezelőtt az Elfújta a szél. A két regény mind felépítésében, mint műfajában, gördülékeny stílusában és zsenialitásában hasonlít egymásra. Hatalmas élmény mind a kettő, mégis merőben más korszakban játszódnak. Haratisvili egy fiatal grúz származású írónő, aki Németországban él, A nyolcadik élet, pedig a harmadik regénye. Még sohasem olvastam grúz szerzőtől, így gondoltam megpróbálkozom vele - főleg, hogy ezt a kötetet Booker díjra is jelölték -, de nem gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni. Egészen egyszerűen letehetetlen volt a könyv, csak ezt akartam olvasni, semmi más nem tudott lekötni. Egy jól megtermett kötetről van szó, így meglehetősen nehéz volt alkalmat találni az olvasására, de így is egy hónap alatt sikerült ennek a monstrumnak a végére érnem. Nagyon szerettem olvasni, mélyen megérintett a történet. A regény egy bizonyos pontján még sírtam is, pedig ez egyáltal

Manapság már nagyon ritkán olvasok könnyed, szórakoztató könyveket. Ez talán sznobságnak tűnik, de valójában olyan kevés az idő, hogy inkább olvasok komolyabb könyveket. Pedig olyan jól esik néha egy-egy könnyedebb olvasmányt is beiktatni, amivel gyorsan tudok haladni, amikor keresem az alkalmat az olvasásra, mert annyira fordulatos és érdekes a történet. A könyvlista is egy ilyen típusú olvasás volt. Megmondom őszintén, hogy féltem ettől a könyvtől, mert általában azok a regények, amik könyvekről szólnak vagy központi eleme az olvasás és a könyvmolyság nem szokták beváltani a hozzá fűzött reményeimet. Azonban bíztam Szabados Ágiban és az ízlésében, az évek során nem nagyon szokott mellényúlni. És hát egyszerűen imádtam. Nem akartam letenni, folyamatosan csak ezt olvastam volna, tudni akartam ki is írta azt a bizonyos listát. Az évem egyik nagy kedvence lett. 

Ahogyan azt az előző évösszegző posztomban is mondtam 2022 egy remek év volt, tele szuper olvasmányokkal és új kedvenc szerzőkkel. Az évem egyik kedvenc szerzője abszolút Fredrik Backman volt, akitől 6 könyvet is olvastam, ami nálam nagyon-nagy szó. Hogyha kedvenc kiadót kellene választanom, akkor pedig az Európa kiadó lenne a befutó. Az idén olvasott Európás könyvek, szinte mindegyike nagyon betalált nálam.  De most nézzük is azt a listát:

Hosszú és tartalmas év volt. Olyan, mintha egy örökkévalóságig tartott volna, mégis egy pillanat alatt elröppent. Amikor nekivágtam ennek az évnek hét hónapos terhes voltam, a lakás felújítás alatt állt, a munkahelyemen még az utolsó napomon is tárgyaltam. Nem is beszélve arról, hogy januárban még el sem tudtam képzelni milyenek lesznek a nappalok és az éjszakák egy kisbabával, mennyire fog megviselni a szülés és hasonló nyalánkságok. Egy szóval koránt sem voltak adottak a körülmények ahhoz, hogy olvasmányokban gazdag évet zárhassak. Nem azt mondom, hogy a legjobb évemet zártam, mert korántsem, de messze jobbra sikerült, mint a 2021-es. Először nézzünk egy gyors statisztikát.