Januári könyvklub [ 2. rész ] ⧫ Finy Petra: Madárasszony
A történet különböző visszaemlékezések alapján áll össze egy kerek egésszé. Főszereplőnk, Lea próbálja meg befoltozni a családi emlékezet szövetét, hiszen az édesanyja öngyilkosságát követően rengeteg fehér folt maradt. Lea édesanyja, Lili különleges nő volt, vad és zabolátlan, aki súlyos depressziója elől a madarakhoz menekült. Madarászként dolgozott, de ez a hivatás számára nem csak egy munka volt, hanem maga az élet is, hiszen, ha nem lehetett imádott madarai közelében nem is élt igazán. Lili nehéz gyermekkora, depressziója és nem éppen gördülékeny felnőtt élete fokozatosan bontakozik ki az oldalakon, ahogyan Lea kikérdezi a rokonokat. A könyv tökéletes párt alkotott Orvos-Tóth Noémi könyvével, amit szintén a könyvklub keretein belül olvastunk hiszen, amit az Örökölt sorsban leírt a szerző elméleti szinten, azt a gyakorlatban figyelhettük meg a Madárasszony lapjain. Az írónő tökéletesen mutatja be a transzgenerációs szemléletet.
A könyv eleje roppant zavaró volt számomra, hiszen rögtön Lea visszaemlékezéseit olvashatjuk az édesanyjáról. Nem nagyon szeretem az olyan történeteket, ahol minden előzmény nélkül belecsöppenünk egy nehezen megérthető szituációba. Ebben az esetben is hatvanöt oldalra volt szükségem, hogy megértsem miről is fog szólni a történet. A regény felépítését tekintve a madárfajok mentén, fokozatosan haladva avatja be az olvasót ennek a nem mindennapi családnak a történetébe. A madarak természetesen fontos részét képezik az eseményeknek, azonban engem csak kizökkentettek a történetből, illetve nem adtak hozzá annyival többet a történethez.
Lea a meddőségére keresi a választ, ezért kezdi el kutatni a családi múltat. Titkok és nem várt fordulatok bukkannak a felszínre, Lea, pedig felgöngyölíti anyja nem mindennapi viselkedésének okait. Karaktere nem túl szimpatikus, kicsit olyan érzésem volt olvasás közben, hogy ő teljesen függetlenítette magát a családjától és most saját problémáját orvosolandó kezdte újra szorosabbra fűzni a családi kötelék szálait. Ugyanakkor, ha abból az aspektusból nézem, hogy az anyja miatt milyen viszontagságos volt a gyerekkora nem tudom hibáztatni a viselkedése és a döntései miatt.
A szereplőkkel és bizonyos történeti fordulatokkal kapcsolatos negatív érzéseimmel kapcsolatban Finy Petra regénye igazán jó olvasás volt. A nehéz indulás után teljesen magával ragadott a történet, gyorsan lehetett haladni vele és a lírai szépségű szövegekből sem szenvedtünk hiányt.
Vélemény: 5/3
A könyv eleje roppant zavaró volt számomra, hiszen rögtön Lea visszaemlékezéseit olvashatjuk az édesanyjáról. Nem nagyon szeretem az olyan történeteket, ahol minden előzmény nélkül belecsöppenünk egy nehezen megérthető szituációba. Ebben az esetben is hatvanöt oldalra volt szükségem, hogy megértsem miről is fog szólni a történet. A regény felépítését tekintve a madárfajok mentén, fokozatosan haladva avatja be az olvasót ennek a nem mindennapi családnak a történetébe. A madarak természetesen fontos részét képezik az eseményeknek, azonban engem csak kizökkentettek a történetből, illetve nem adtak hozzá annyival többet a történethez.
A szereplőkkel és bizonyos történeti fordulatokkal kapcsolatos negatív érzéseimmel kapcsolatban Finy Petra regénye igazán jó olvasás volt. A nehéz indulás után teljesen magával ragadott a történet, gyorsan lehetett haladni vele és a lírai szépségű szövegekből sem szenvedtünk hiányt.
Vélemény: 5/3
Megjegyzések
Megjegyzés küldése