Rosie Andrews: A Leviatán

Ez a könyv minden porcikájában nagyon megnyerőnek tűnt, hiszen a borítón Stacey Halls ajánlása olvasható, a kiadó, pedig az Essexi kígyó, a Könyvkötő és a Familiárisok rajongóinak ajánlotta. Mivel ez előbbiekben felsorolt 3 könyvből kettő igencsak a szívembe lopta magát úgy éreztem, hogy ezzel a könyvvel fogok tudni azonosulni. Sajnos nem a legjobb pillanatban kapott el, nem tudtam egy huzamban sokat olvasni belőle, a regényből áradó sötét hangulat pedig rám is átragadt. Talán őszi-téli olvasmányként jobban működött volna nálam. 

A történet 1643-ban veszi kezdetét. Kifejezetten szeretem ezt a történelmi korszakot, mert a kedvenc gótikus regényeim hangulatát idézik, azonban A Leviatán esetében valahogy túl sötét és borongós volt minden. A történetet főszereplőnk, Thomas meséli el, 1643-ban, amikor a cselekmény játszódott és 60 évvel később, amikor a lény, ami átvette az uralmat az életük felett 60 év szunyókálás után felébredt. Elkezdve a regényt az ember azt hinné, hogy ez egy boszorkányper leirata lesz, azonban ez csak a felszín, mert az igazi szörnyeteg a Leviatán. De mi is az a Leviatán? Ennek a rejtélynek a megoldása, szinte az utolsó oldalakig várat magára. 

A Leviatán egy lassú könyv, ami a kornak megfelelően főleg a vallásból, a legendákból és a misztériumból építkezik. Thomas kortársaihoz képest igencsak haladó szemléletű férfi, nagyon tetszett, hogy nem úgy állt a nőkhöz, mint annak idején a legtöbb férfi, hogy nem hitt a boszorkányság létezésében, hanem megpróbált mindent tudományosan szemlélni. Katonai szolgálatát megszakítva hazautazik, amikor húga, Esther beszámol neki az otthoni zavaros eseményekről: egy lányról, aki teljesen megbabonázta idősödő édesapját, bűvkörébe vonta és a vesztébe kergette, mivel az apja szélütést kapott, aminek következtében magatehetetlenné vált. Esther félelmében és tehetetlenségében boszorkánysággal vádolja a lányt és még néhány szolgálót, amiből kibontakozik egy boszorkányper. Azonban a gyanú hamarosan magára Estherre terelődik, hiszen megmagyarázhatatlanul megszaporodott a halálozások száma a lány körül. Thomasnak e kétségbeejtő egybeesések közepette kell rábukkannia az igazi tettesre, hogy megőrizhesse családja jó hírnevét. 

Ahogy haladunk a történetben és Esther egyre gyanúsabbá válik, úgy halványodik el a boszorkányság szála is a könyvben. Thomas tehát nyomozásba kezd, de a szálak egyre jobban húga irányába mutatnak. A férfi természetesen nem akarja elfogadni, hogy saját, törékeny testvére állhat a baljóslatú események hátterében, azonban a bizonyítékok ezt mutatják. A regényt áthatja a 17. század gondolkodásmódja, vallási nézetei, a legendárium és a miszticizmus. 

A szereplők jól voltak kidolgozva, a kor szellemisége is remekül lett bemutatva, azonban ezzel a sok vallással és misztikummal nem nagyon tudtam mit kezdeni. Valószínűleg nem a legjobb időpontban talált meg ez a történet.