Taylor Jenkins Reid: Daisy Jones & The Six

Az Evelyn hét férje után mindent el akartam olvasni, amit Taylor Jenins Reid ír. A Daisy Jones & The Six, pedig különösen érdekelt, hiszen egy fiktív bandáról szól, akik a '70-es években meghódították egész Amerikát, majd rejtélyes körülmények folytán a csúcson oszlottak fel. Azt, hogy még annál is különlegesebb, mint gondoltam csak akkor vettem észre, amikor elkezdtem olvasni a könyvet, hiszen ez egy interjúkötet. Ilyen érdekesen megírt könyvet talán még sohasem olvastam. 

A történet egy kitalált Amerikai rock együttesről szól, a The Sixről, akik a menedzserük nyomására összeállnak a feltörekvő, gyönyörű, karcos hangú Daisy Jonessal. A Daisy Jones & The Six ezentúl a mélabús Billy Dunne és a szomorú Daisy Jones énekére és összetett dalszövegeikre építik a banda sikerét. Persze ez a világ nem létezne a gruppik és a koncertek utáni bulik nélkül, ahol csak úgy folyik az alkohol és valakinél mindig van egy kis kokó vagy LSD. Daisy folyamatosan pusztítja magát a drogokkal, míg Billy az elvonó után próbál tiszta maradni és megfelelnie apai és férji kötelezettségeinek, ami valljuk be ebben a közegben egyáltalán nem egyszerű. Billy és Daisy viszonya roppant ellenséges, mégis együttműködésükből valami csodálatos jön létre. 

A formátum miatt a könyv nagyon olvastatja magát, hiszen minden szereplő csak bekezdések erejéig mesél arról az időszakról. A szerző nagyon jól játszik azzal, hogy ugyanazokra az eseményeke ki, hogyan emlékezik vissza. A regény visszamegy egészen a kezdetekig, Daisy és a The Six tagjainak gyerekkoráig, kinél hogy indult a zenélés, milyen családból származnak, milyen háttérrel rendelkeznek. Velük együtt járjuk végig a csúcs felé vezető rögös utat, a függőségeket és azok legyőzését, az egyensúlyozást a zenélés és a családi élet között. 

Ez a könyv egyszerűen annyira jó volt, hogy miután befejeztem már semmi sem tudott lekötni, egyik könyv sem tetszett. Olvasás közben folyton bizseregtek az ujjaim, hogy meghallgassam a számaikat a YouTube-on vagy rákeressek arra az ominózus lemezborítóra vagy megnézzem Daisy Jones fiatalkori képeit. De sajnos a banda nem létezik. Szóval ennyire jól írta meg a történetet Taylor Jenkins Reid. 

Nagyon ajánlom, hogyha olvasási válságban vagytok, kisgyereket van vagy csak egy baromi jó sztorira vágytok. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történelmi regények könyvajánlója ⧫ Avagy milyen könyvekkel kezdjük, ha szeretnénk jó történelmi regényeket olvasni

Talán életem legfontosabb könyve ⧫ Szabó Magda: Az őz

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita - "Kézirat el nem ég!"