Rose Tremain: Gustáv-szonáta - Egy nem mindennapi barátság felkavaró története

Szerző: -
A Gustáv-szonáta tavaly Karácsony körül jelent meg a 21. Század Kiadó, akkor még bemutatkozó KULT könyvek sorozatában. Rose Tremain számára, késői, 2016-os regénye hozta meg az igazi elismerést és a nemzetközi hírnevet.

A regény két kisfiú, egy életen átívelő barátságát mutatja be, a háborúkat semlegesen megélő Svájcban. A regény címszereplője, Gustav Perle, a megboldogult rendőrfőnök-helyettes fia, akit tudatlan, egyedül maradt anyja nevel nyomorúságos körülmények között. Gustáv az óvodában köt barátságot a gazdag, zsidó családból származó, Anton Zweibellel. Gustáv anyja Emilie, szívből gyűlöli a zsidókat, mert úgy gondolja közvetetten az ő hibájuk, hogy a férje meghalt és az élete nyomorra van kárhoztatva. Anton családja Svájcba menekült a háború viszontagságai és a haláltáborok elől. Apja jól kereső bankár, fiúkat híres verseny zongoristának szánják.


Érdekes szemszögből szemlélhetjük az eseményeket, hiszen nem sok regényíró közelíti meg a világháború eseményeit és a zsidó kérdést egy semleges fél szemén keresztül. Ebből kifolyólag egyáltalán nem volt felkavaró a regény, mint a legtöbb holokauszt irodalmi alkotás. Tényleg csak az abszolút semlegesség és a jólét mutatkozott meg egy olyan időszakban, amikor Európában a pokol tüze tombolt.

A regény jól elkülöníthető, 3 részre van tagolva. Először a két kisfiú kibontakozó barátságát
ismerhetjük meg, majd egy ugrással Emilie és megboldogult férje, Erich közös életébe kapunk betekintést. Az első találkozástól kezdve, házasságuk rövid ideje alatti viharokkal és megcsalással, egészen Erich haláláig. Ami egészen egyszerű és hétköznapi módon következett be. Az utolsó részben, pedig a fiúk már 50-es éveiket tapossák. Egyikük sincsen megállapodva, életük nem a vártak szerint alakult. Láthatjuk a barátok eltávolodását, majd az egymáshoz való visszatalálás egy más szintjét. Az elbeszélés egyes szám harmadik személyben történt, de inkább volt Gustáv, mint egy vadidegen. Az első részben a főszereplő gyermeki énje kicsit, bugyután, esetlenül narrálta az eseményeket, ami valahogy végig megmaradt. Sajnos a narráció nem fejlődött együtt a karakterekkel, amit nagyon sajnáltam. Illetve azt is, hogy nem lett hosszabb a regény, mert akkor nem éreztem volna ennyire összecsapottnak és nagy vonalakban megírtnak. Lehetett volna sokkal részletesebb. Összességében nem volt rossz olvasmány, de kicsit mást adott, mint amire számítottam, mert nem igazán a háborút és a zsidókérdést helyezte a középpontba, hanem egyszerű élettörténeteket, ahol ennek a barátságnak a részleteit is lehetett volna sokkal mélyebben ábrázolni.

Véleményem: 7/10


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történelmi regények könyvajánlója ⧫ Avagy milyen könyvekkel kezdjük, ha szeretnénk jó történelmi regényeket olvasni

Szerző: -
Kép
Az aktuális olvasmányom - Caleb Carrtól A halál angyala - döbbentett rá, hogy mennyire odáig vagyok a történelmi regényekért. Azonban valamilyen okból kifolyólag mostanában nem sokat olvastam belőlük. Ezek a regények sokkal többet tudnak adni az olvasónak a kortárs művekhez képest, hiszen olyan korokba és történelmi jelentőségű eseményekbe láthatunk bele, fontos helyszíneket vehetünk szemügyre több száz évvel ezelőtti pompájukban, amik túltekintenek saját korunkon. Persze ez nem azt jelenti, hogy a történelmi regények jobbak lennének azoknál, amik a saját korunkban játszódnak, csak sokkal szélesebb sugárban tekinthetjük át ez eseményeket, a korrajz megfelelő leírásának hála. Viszonylag hamar megismerkedtem a történelmi regényekkel, mert apukám is nagy rajongója a műfajnak. Ezek a könyvek attól annyira jók, hogy olvasás közben tényleg úgy érzi az ember, hogy ott áll a fagyos tundrán a cárizmus idejében, vagy forró egyiptomi homok perzseli a talpát Kleopátra korában. Összegyűjtöt
Olvass tovább »

Talán életem legfontosabb könyve ⧫ Szabó Magda: Az őz

Szerző: -
Kép
Szánom bánom, de még csak idén kezdtem el ismerkedni Szabó Magdával, mint személlyel, magánéletével, házasságával, Szobokta Tiborral és irodalmi munkásságával. Első regényem az írónőtől a legismertebb ifjúsági története, az  Abigél  volt, ami nem volt ugyan rossz kezdés, de valahogy nem tudott magával sodorni a tizenévesek világa, még első világháborús közegben sem. Mivel Szabó Magda hirtelen annyira népszerű lett, rengeteg fórumon találkozni vele, legyen az Szabados Ági olvasás népszerűsítő programja vagy a Poket zsebkönyvek, hogy egyszerűen kíváncsi lettem mit tartogat még az írónő és miért rajonganak érte annyian még mindig. Az őz megadta nekem a választ a kérdéseimre. Szabó Magda egyszerűen zseniális, olyan mélységgel és belső tudással ábrázolja a karaktereket és a női sorsokat, hogy a hideg futkosott a hátamon olvasás közben, de ugyanakkor letehetetlenül magába szippant a történet. Bátran kimerem jelenteni, hogy Az őz lett életem egyik fontos könyve, amit újra és újra elő fogok
Olvass tovább »

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita - "Kézirat el nem ég!"

Szerző: -
Kép
Végre sikerült eljutnom Bulgakov legendás könyvéhez, amit a Sátánról írt. És most nem csak leemeltem a polcról és elolvastam az első száz oldalt, mint legutóbb, hanem végig is olvastam. Tavaly, amikor próbálkoztam vele, ostoba módon magammal vittem mindenhova. Pedig ez nem egy metrón olvasható lagymatag kis lányregény, hanem egy nehéz könyv, amit csak nyugalomban lehet olvasni, hiszen rengeteg kiegészítő jegyzet tartozik hozzá, amiket ildomos elolvasnunk, ha teljes korképek akarunk kapni, illetve sok összefüggés, ami amúgy nem lenne elég nyilvánvaló. A kézirat roppant rejtélyes és titokzatos. Bulgakov abban a veszélyes korban kezdte el írni nem mindennapi témjú regényét, amikor minden veszélyesnek számított és az élet minden területét átszőtte a politika. 1928-ban kezdte el írni és 1940-ben "fejezte be". Ez alatt a 12 év alatt többször kényszerült rá a kézirat megsemmisítésére, 5-ször fogott neki. A Bulgakov kutatók szerint A Mester és Margaritának 5 különböző, különbözőkép
Olvass tovább »