Fredrik Backman: Mi vagyunk a medvék (Björnstad 1.)
A történet egy eldugott svéd kisvárosban, Björnstadban játszódik, ahol az év háromnegyedét a tél uralja, ennek megfelelően a város egy téli sport, a hoki körül forog. Hiszen ez tartja mozgásban a gazdaságukat, ez biztosít munkahelyeket a felnőttek és kiugrási lehetőséget a fiatalok számára. A regény ennek a kisvárosnak a mindennapi életét mutatja be, egy olyan időszakban amikor a junior csapatra még több figyelem és stressz nehezedik, hiszen ha megnyerik a közeledő bajnoki meccset akkor a városnak komoly sansza lesz arra, hogy még több szponzor fektessen be, hoki iskola épüljön, vagyis több pénz áramolhatna be a városba, munkahelyeket és jobb életkörülményeket tudnának teremteni az ott lakók részére. Azonban az események félre sodródnak, amikor a sztár játékos, Kevin megerőszakolja a sportigazgató lányát, Mayát. A végzetes esemény óhatatlanul is ketté szakítja a várost és megmutatkozik, hogy az igazság vagy a hoki oldalára állnak-e az emberek.
Nagy vonalakban így tudnám bemutatni az eseményeket, viszont részletekbe bocsátkozni nem érdemes ennek a könyvnek a kapcsán, mivel Backman rengeteg szereplővel dolgozik és a sok-sok apró részlet adja meg a történet egészét. Én személy szerint nagyon szeretem az olyan történeteket, ami sok szereplővel dolgozik. Ebben az esetben, pedig különösen fontos, hiszen egy igazi karakter központú regényről van szó, ahol a legfőbb szereplő maga a város. Zseniális megoldásnak tartottam, hogy Backman önálló karaktert ad a városnak. A könyv a rövid szakaszos tagoltsága miatt rendkívül pörgős és gyorsan olvasható.
A regényben fontos szerepet kap a nemi erőszak és annak a hozadéka, azonban nem éreztem olyan brutálisnak a dolgot, hogy kiverte volna nálam a biztosítékot. A szerző nem kendőzött el semmit és pőre valójában mutatta be az eseményeket, mégsem volt gyomorforgató. Úgyhogy bátran ajánlom azoknak is, akik nem bírják az ilyesmit. A szexuális erőszak csak egy nagyon vékony szelete annak, amiről ez a könyv szól. Rengeteg bátor és erős női karaktert ismerhetünk meg. Ott van rögtön Maya, aki elszenvedte az erőszakot és a legjobb barátnője, Ana. Irigylésre méltó a két lány közötti kapocs, ahogyan végig védelmezik egymást a történetben, ahogyan támogatják és erősítik a másikat. Maya édesanyja, Mira egy igazi anyatigris, aki ha kell verekszik, tör-zúz, csakhogy épségben tudja a családját. Az ő karaktere azért is állt hozzám nagyon közel, mert Mira testesíti meg a karrierista nőt, aki nem hagyta, hogy elsodorja őt a férfiak világa - keményen dolgozik a munkahelyén és otthon is egyaránt. A modern 21. századi nőt láthatjuk a személyében. De a regényben lévő többi szülő, - főleg az anyák - egyszerűen briliánsak. Nem is gondolná az ember, de ez a könyv rengeteget tanít a szülőségről.
A szülőkön kívül természetesen meg kell említeni a gyerekeket is, akik szintén fantasztikusak. Adva van egy csapat, amibe a játékosok szívüket-lelküket beleteszik, hiszen a csapatuk olyan nekik, mintha a családjuk lenne. A könyvben vastagon benne van a szerző sport iránti rajongása, amit teljesen át tud ragasztani az olvasókra. Én soha nem sportoltam ilyen magas szinten és nem tudtam átérezni ezt a bajtársiasságot, mégis teljesen magával ragadott ez a része a könyvnek. A gyerekek szemszögén keresztül beleláthatunk a jó és a rossz harcába is, hiszen az erőszak kapcsán mindenkiben felmerül, hogy a jó vagy a rossz oldalt válassza-e. Nagyon erős ennek a könyvnek az erkölcsi mondanivalója. Ez egy kitalált történet, azonban hasonló eset bármikor előfordulhat.
Egyszerűen imádtam ezt a könyvet, az első oldaltól az utolsóig. Szerintem ez a mű tökéletes kezdés a Backmannal való ismerkedéshez. Ez a könyve, pedig mind a férfiak mind pedig a nők számára nagyszerű olvasmány lehet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése