Aldous Huxley: Szép új világ - Az utópiák atyja

Bevallom, hogy Huxleytól még soha nem olvastam semmit, de már nagyon kíváncsi voltam a Szép új világra, hiszen ez az utópiák atyja. Még a nagy George Orwell is ezt vette alapul a kultikus 1984 megalkotásához. Persze logikus a dolog, hiszen Huxley könyve 1932-ben íródott, míg Orwell 1949-ben vetette papírra a gondolatait. 

Huxley könyve egy valóban szép új világot mutat be, ahol a társadalomban élő egyedek a társadalom gépezetének gördülékenységéért élnek. Az emberi faj már nem eleven szüléssel hozza világra az utódait, hanem lefejtő üzemekben végzik a szaporítást és a kondicionálást, hogy minden egyén be tudja tölteni a társadalomban a neki szánt helyet. A Földön élő emberek mindössze 10 vezetéknéven osztoznak, 5 kasztba sorolják őket, szellemi képességeik, kinézetük, illetve az ennek megfelelő kondicionálás után. Ez már egy olyan kor, ahol a család, anya, apa, születés, szülők, szitok szavaknak számítanak. Ahol senki sem tartozik senkihez, hanem mindenki mindenkié. 

Ebben az új és szép világban nincsenek betegségek és öregedés sem, minden tiszta és steril. Mivel mindenki mindenkié nincsenek családok, csak egyének, akiknek az esetleges elvesztése senkit sem rendít meg, hiszen a lefejtő üzemekben villámgyorsan pótolni tudják az elveszített munka erőt. A mi erkölcseinkkel és morálunkkal ellentétben a könyvben az számít teljesen normálisnak és elfogadottnak, ha a nők és a férfiak szexuálisan kalandoznak és minden este mással bújnak ágyba. Sőt már az ovódás korú gyermekeket is erre kondicionálják. Igen csekély az esélye, hogy bármelyik nő is terhes marad, mivel a nők 70%-át meddőn fejtik le. Persze véletlenek ebben a korban is előfordulhatnak. 

Az egyik frissen összekerült párocska Lenina és Bernanrd ellátogat egy vadember rezervátumba, ahol az emberek természetes módon szaporodnak, tehát elevenszülők, illetve semmi sem védi meg őket a betegségektől és az öregedéstől. Itt bukkannak rá egy nőre, aki a civilizált világból jött, egy baleset révén maradt a rezervátumban, ahol kiderült, hogy ráadásul még terhes is. A Vadembert kuriózumként mutogatják a civilizált világban. 

Huxley nagyon lényegre törően és markánsan szedte össze társadalmunk fekete foltjait. Remekül megírt társadalom kritika. Érdekes pontokat szedett össze, mint például a kasztrendszer alkalmazása, a legális drog állandó használata, aminek hatására az embereknek semmi sem kell komolyan belegondolniuk, illetve a boldog, gyermeki tudatlanság. 
Igazi alapmű.

Véleményem: 8/10

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történelmi regények könyvajánlója ⧫ Avagy milyen könyvekkel kezdjük, ha szeretnénk jó történelmi regényeket olvasni

Talán életem legfontosabb könyve ⧫ Szabó Magda: Az őz

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita - "Kézirat el nem ég!"