Emma Cline: A lányok - Manipulált gyilkológépekké változtatott lányok

Hatalmas érdeklődés vette körül a 2 millió dolláros lány első könyvét. Általában mindig bedőlök a felhypolt könyveknek, mert azok vagy tényleg baromi jók, vagy csak túl vannak értékelve. Bár ez az utóbbi véleményem szerint ritkábban szokott előfordulni. Muszáj volt utána olvasnom a közösségi oldalakon a könyvnek, mert eleve csak a nagy érdeklődés miatt vettem meg. Nemrég "jöttem rá", hogy miről is szól a mű. A lányokat sok helyen definiálják úgy, hogy a Manson gyilkosságok krónikája, de szerintem ez egyáltalán nem a megfelelő megnevezés, hiszen szó nincs róla magáról Charles Mansonról és a Családról. Igaz, hogy az írónő azt a korszakot vette alapul, illetve a Manson által kialakított szekta mintájára alkotta meg a közösséget, de egyáltalán nem tekinthető annak a korszaknak és a Család történetét elmesélő krónikának. Ez egy való alapokon nyugvó kitalált szekta történetét meséli el egy váratlan szemszögből.

Az események narrátorra, Evie Boyd, aki maga is együtt élt a farmon a lányokkal, jó néhány hónapig. Evievel már felnőtt korában találkozunk, körülbelül a 40-es éveit taposhatja. Az elejétől fogva leesik az olvasónak, hogy valami nagyon nincsen rendben vele. Hiszen az egyáltalán nem normális dolog, hogy egy nő az ő korában egyedül él, nincsen saját otthona, hanem mások házaira vigyáz, és mindent megtesz azért, hogy észrevétlen legyen a többi ember számára. A könyv nagyobb, szaftosabb, érdek feszítőbb részét Evei vissza emlékezései jelentik, amikor elmeséli a szektához való csatlakozásának, illetve a velük töltött idő történetét.

Evie elvált szülők gyermeke, akinek az apja távol él, egy fiatal kis nővel és alig tartja a kapcsolatot a lányával, az anyja pedig újra felfedezi a fiatalságát és igyekszik minél hamarabb férfit fogni magának. El lehet, hogy mondani, hogy Evie anyja nem egy minta anya típus, hiszen semmi az ég egy adta világon nem tűnik fel neki abból, ami Evivel történik. Pedig a lány nem is akármilyen változásokon megy keresztül.

Megfelelő felügyelet híján Evie könnyen bekerült a rossz társaságba, Suzanne, Donna és Helen körébe. Őrületesen vonzódott Suzanne személyéhez, mindent megtett, hogy a közelében legyen. Hagyta, hogy Suzanne bevezesse a farm életébe. A szekta vezetője a Charles Mansonról mintázott Russel volt, aki nagyon ügyesen tudott híveket gyűjteni maga köré, akiket mindenre rá tudott venni. A 14 éves, még gyerek lány Eviet is teljesen magával ragadta a farm egyedi atmoszférája. Főleg Suzanne és Russel hatására rengeteg dolgot tett, amikre felnőttként már nem volt büszke, viszont a '60-as évek hippi korszakában tejesen normálisnak számítottak. Gondolok itt a rengeteg drogra és alkoholra, a gruppen szexre és a bolti lopásokra.

A Manson gyilkosságok alapján a könyv csúcspontját a lányok által elkövetett brutális gyilkosságok adták. Már az olvasás előtt és közben is tudta az ember, hogy valahol megjelennek majd a gyilkosságok, de azt nem, hogy hol, illetve, hogy milyen részletes képek kapunk majd róluk. Emma Cline roppant izgalmasan mesélte el a történetet,  a megfelelő helyekre beszúrva néhány részletet a gyilkosságokról. Picit túlírtnak hat a regény, azonban ez csak még jobban erősítette bennem azt az érzést, hgy Evie megpróbálja a legpontosabban rekonstruálni azokat az időket, amikor bódult volt a sok drogtól és alkoholtól. Egészen olyan érzés volt, mint egy olyan embert figyelni, aki elmegy másnaposan dolgozni és mindenre nagyon alaposan oda kell koncentránia.

Véleményem: 9/10