Túlélni egyedül egy bolygón ⧫ Andy Weir: A marsi

Mark Watney tehetséges mérnök, biológus és zseniális asztronauta. Mark Watney a 17. ember, aki a Marsra lépett és az első ember aki ott is halt meg. Vagy mégsem? Mit lehet tenni akkor, ha mindenki más a Földön halottnak hisz, a hírt pedig olyan gyorsan terjedt, mint a futótűz. Nincs elég élelme a következő küldetés megérkezésééig, nincs semmilyen kommunikációs csatorna, amin keresztül kapcsolatba tudna lépni a Földdel. De Mark mégis életben maradt, csak éppen erről senki sem tud.

Történetünk egy nem túl távoli jövőben játszódik, amikor a marsi expedíció már nem csak álom, hanem valóság. Mark Watney a harmadik Ares küldetés egyik résztvevője, a küldetés sorozatnak a jövőbeni célja, hogy kiderítsék tud-e az ember hosszú távon a Marson élni. A legénység mind összesen 6 solt (Marsi nap) töltöttek el a vörös bolygón, amikor egy nem várt erősségű vihar miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a küldetést és visszatérni a Földre. Az űrhajó megközelítése közben olyan erősségű szélvihar volt, amire nem számítottak a NASA zsenijei és a szél elsodorta Markot, elvágva őt a többiekkel való kommunikációtól. Marknak túl kell élni a zord marsi időjárást, olyan felszereléssel, amit 30 napos ott tartózkodásra terveztek, nem pedig 4 évesre, teljesen egyedül.


A regény nagyszerűségének kulcsa Mark karaktere. Elképzelni sem tudnám mit csinálnék magammal arra várva, hogy 4 év múlva megérkezzen az következő Ares legénység és megmentsen, főleg úgy, hogy nem tudják van valaki, akit meg kell menteni. Mark egyáltalán nem esik kétségbe, nem rinyál, hanem tényleg a túlélésre koncentrál, mindezt iszonyatosan szórakoztató stílusban és rendkívül humorosan. Nagyon érdekesek voltak az űrkutatással és a marsi expedícióval kapcsolatos tudományos értekezések. Pontosan annyira volt tudományos, ami még élvezhető az olvasó számára.  Néha már túlzónak éreztem azokat a részeket, amikor Mark átalakít valamit vagy kémikust játszik, de a regény vége felé szerencsére kevesebb szó esett a technikai kérdésekről.

Azonban a Markkal történő szerencsétlen incidensek véget nem érő sora egy idő után már-már zavaró volt, mert vele tényleg minden megtörtént, ami egy ilyen utazás alatt megtörténhet. Főszereplőnk végig hajthatatlan volt, nem csüggedt, persze volt egy két kisebb nagyobb kiborulása, de utána mindig csinálta tovább a dolgát. Igazi harcos, feláll és megy tovább attól függetlenül mennyi pofont és csapást mér rá az élet. Néha túlzónak éreztem ezt a túlzó optimizmust, de szerencsére nem vitte el a történetet nagyon.

A regényben nem sok szó esik a földi állapotokról, nem tudjuk pontosan milyen évet írunk, mennyire sürgeti az emberiséget a marsi expedíciók sikere. Emiatt semmilyen hiányérzet nem volt bennem, mert ez a könyv annyira jól mutatta be a Marson való túlélést, hogy semmi sem hiányzott.

Összességében nekem nagyon tetszett ez a regény, minden kis hibájával együtt volt tökéletes, figyelembe véve, hogy ez Andy Weir első regénye, amiben jócskán meg tudta mutatni, hogy mekkora tehetsége van az íráshoz. A regény alapján készült filmet is ajánlatos megnézni, mert nagyon történethű és jól visszaadja a marsi légkör nyomasztó voltát.

Véleményem: 4/5