Tiltott szerelem az '50-es évek Írországában ⧫ Ann O'Loughlin: A bíró felesége

Grace Moran gyönyörű fiatal nő, aki előtt ott áll az egész élet. Bárki lehetne, bármit elérhetne, amit csak szeretne, azonban megbéklyózza előre elrendelt házassága a nála jóval idősebb férfival,  a magas rangú és társadalmi körökben igen elismert bíróval, Martin Morannal. Habár az '50-es évek Írországában már nem voltak jellemzőek az előre eltervezett házasságok, a politikai élet fiai gyakran folyamodtak ehhez a trükkhöz, hiszen oldalukon egy csinos feleséggel és néhány gyerkőccel jó benyomást kelthettek a szakma nagyjainál. Martin ebben az időben a bírói poszt várományosa volt, azonban ő maga is tisztában volt vele, hogy ameddig nem házasodik meg semmi esélye nincsen a poszt betöltésére. Ezért egy érzelem nélküli házasságra adja a fejét, amibe ő sem önszántából lép bele. 

A történetbe az események sűrűjében kapcsolódhat be az olvasó: Grace frissen szült , azonban mivel a gyerek nem a férjétől van, családja elmegyógyintézetbe küldte, elzárva, mind a gyermektől, mind pedig a szeretett férfitől. A regény több szálon futva próbálja felfejteni a rejtélyes múlt eseményeit. Bemutatásra kerül Grace és a fiatal indiai orvos, dr. Vikram Fernandes lázadó szerelme, láthatjuk Emma Morant 1984-ben, aki apja halálát követően kipakolja a házat, miközben rábukkan soha nem ismert anyja rég elfeledettnek hitt dolgaira és persze Vikram oldalát is megismerhetjük, aki szintén 1984-ből emlékszik vissza élete szerelmére és az elszalasztott lehetőségekkel teli életére. 

Amikor az első fejezetben rögtön az elmegyógyintézetben találtam magamat úgy éreztem, ez a könyv igazán nagyszerű lesz. Valamiért megmagyarázhatatlanul vonzanak a régi elmegyógyintézetek, valószínűleg azért mert az ilyen történeteket mindig valamilyen sötét titok vesz körül. A regény alapötlete nagyon jó, azonban a kivitelezés már nem volt ilyen tökéletes. A regény nem tudta átadni az '50-es évek Írországának hangulatát, amennyire szerettem volna és ami annyira jellemzi a jó történelmi regényeknek. Jól bemutatta azonban a külföldiek helyzetét az országban, főleg  a más bőrszínnel és nívós állással rendelkező külföldiekét, valamint a vegyes kapcsolatok nehézségeit egy olyan korszakban, amikor az emberek semmilyen toleranciát nem mutattak egymással szemben az emberek. 

A könyvet átszövi az '50-es évek szellemisége és a cselszövések tucatja, amik Grace-t, Vikramot és szerelmünk gyümölcsét érte. Olyan bélyeget kaptak az élettől mindannyian, amit egy életen át sem sikerült lemosniuk magukról. Való igaz, hogy fordulatos volt a történet, azonban mindegyik nagyon sablonos. Nem szeretem az olyan történeteket, amiben kitalálhatóak a csavarok, sajnos ebben a könyvben mindegyikre sikerült rájönnöm még a vége előtt. A másik problémám az volt a könyvvel, hogy az írónő sok elvarratlan szálat lebbentett fel a szereplők előtt, melyek elvarrásához, mintha már nem lett volna kedve a regény vége felé, ezért nagyon össze lett csapva a végkifejlet. Valamint sok fölösleges mellékszereplő kapott helyett, akiknek szerepe a történet szempontjából elhanyagolható volt és az olvasót nem is az ő sorsuk érdekelte igazán. Nem volt rossz olvasás, de a felsorolt problémák miatt én magam is türelmetlenül vártam már a történet végét. 

Vélemény: 5/3

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Történelmi regények könyvajánlója ⧫ Avagy milyen könyvekkel kezdjük, ha szeretnénk jó történelmi regényeket olvasni

Talán életem legfontosabb könyve ⧫ Szabó Magda: Az őz

Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita - "Kézirat el nem ég!"